Alkotás

A mai napom kellemesen telt. Nem sok időm volt mostanában a lányokkal foglalkozni, a sok munka miatt, ezért külön örülök neki , hogy ma itthon voltak.
Igaz a kicsi mint mindig most is a barátnővel játszott, de ez megvan bocsájtva neki, hiszen még a játék a mindene. A nagyobbik viszont egész napra hozzám csapódott.
Úgy kezdődött a reggelünk, hogy kicsit mindnyájan karácsonyi hangulatba kerültünk. Vettem ugyanis egy újságot amiből karácsonyi ablakdíszeket lehet készíteni. Ki is választottuk kinek melyiket készítjük el.
Ezek után kimentünk és elkezdtük lefesteni a madáretetőt. Nagyon örültem mikor Bettikém segíteni akart. Hát persze, hogy megengedtem. Volt két ecset így ketten festettük le apu által készített madáretetőt. A nagy kérdés az volt, hogy hova rakjuk majd fel?
Hosszas keresgélés után találtunk megfelelő fát. Felállítottuk a virágoskertbe a nappali ablakával szembe, hogy télen mikor a kismadarak eleségért repülnek az etetőhöz az ablakból figyelhessük őket.
Uánna nekifogtam az ebéd elkészítésének. Palacsintatortát sütöttem. A lányok imádják.
Ebéd után kimentünk újra és felállítottuk a végleges helyére a madáretetőt, aztán pedig még egyszer átfestettük.
Most már jöhet az ősz. A kismadaraknak már megvan az etető. Kedden veszek nekik eleséget, meg fára függeszthető cinkegombócot. Azt tavaly is nagyon gyorsan megették, ízlett nekik.
Mikor befejeztük az etető felállítását, elkezdtük kidekorálni a cserepeket. Nincs lehangolóbb látvány a lakásban mint egy sötét színű cserép. Nekem legalább is nem igazán tetszenek az egyszerű fehér vagy fekete cserepek és ha csak időm engedi mindig kidekorálom őket.
Íme az eredmény:


A mai nap tete volt alkotással és a legjobb az egészben az, hogy a lányom is részt vett benne önként.
Nekem ez nagyon sokat jelent.
Mindig is szerettem volna hasonló kapcsolatot kialakítani a gyerekeimmel, mint ami most van közöttünk. Bizalmas baráti viszony, de ha kell, akkor a szülőt látják bennem.
Az ilyen napok adnak erőt a mindennapok fáradtságos munkáihoz és a gyereknevelés soha véget nem érő próbatételének.
Ilyenkor megyőződhetek arról, hogy valóban jól csinálom amit csinálok. Ettől nagyobb elismerés nem is kell.

Aktív pihenés

Ma még szabadságon vagyok, gondoltam kihasználom a még meleg napsugarakat.
Délelőtt megfőztem, persze tanulva a múltkoriból most jó sokat készítettem ebédre, hogy holnapra is jusson. Mivel holnap dolgozom.
Csirkét sütöttem egy hatalmas tepsivel, burgonyával és az elmaradhatatlan wok-kal.
Jól beebédeltünk. Utánna Bettike befestette a hajamat. Megállapítottuk, hogy nagyon őszülök.
Ugye a sok gond....
A festegetés után elmentünk a faluba és vettünk krizantén virágokat.
Mindjárt el is ültettük őket. Egészen más hatást kelt így az emeltágyás. Ha jönnek a vendégek halottak napján legalább valami szín is fogadja őket.
Nem beszélve arról, hogy mennyivel jobb az ember lelkének ha színek veszik körül.
Még kedvenc cirmi cicánk az egerek réme is lemeózta a munkánkat.

Vasárnap

Ma ismét egy pihenős nap!
A megszokott menetrend volt már megint. Délelőtt főztem a családnak finom zúzapörköltet csirkelábbal. Jó sokat csináltam, hogy holnapra is maradjon, de az én kicsi családom olyan éhenkórász hogy alig maradt belőle. Pedig a nagylányom nem is itthon ebédelt.
Délután a kicsi lányomnak játszópajtása érkezett. Mivel nem nagyon kellett rájuk figyelni én belefogtam egy új képbe. Már este 6 óra lett mire készen lettem vele.
Pont megérkezett Feri is a munkából és mindjárt kritizálni is kezdte. Végül is elértem amit akartam a művem vitát váltott ki a családban.
Minden festményemet szoktam kritizáltatni a családban azért, hogy halljam a véleményeket. Ezekből aztán már következtetni tudok arra mit szólna hozzá a nagyközönség.
Mostanában sokat kell majd festenem mert lesz egy "szép dolgok "kiállítása a faluban és felkértek, hogy én is állítsam ki a képeimet. Nagyon megtisztelő a felkérés, csak félek egy kicsit.
Nagyon bizonytalan vagyok abban kell e nekem kiállítás. Szerintem nem vagyok olyan tehetséges hogy nekem kiállításom legyen. Na mindegy majd az emberek megmondják.
Itt a kép:
Itt pedig ahogyan alkotok:












Nagyon szeretek festeni,és megnyugtat kikapcsol az alkotás öröméről nem is beszélve.
Mikor festek megszűnnek a gondok körülöttem. Csak a kép és én vagyok. Ez a nyugalom semmihez sem fogható.

Pihenés

Ma végre pihenhettem délután.
Reggel 8 óráig tudtam az ágyban maradni annak ellenére, hogy megígértem magamnak, hogy sokáig alszom.
Hát 7-ig tudtam. Aztán lustálkodtam még egy órácskát és felkeltem.
Miután megreggeliztem végre ülve és nem kapkodva, kimentem a kertembe körülnézni.
Örömmel vettem észre, hogy kinyílt a krizantén virág is. Jövő hét végére már teljes pompájában fog virítani.
Aztán megfőztem az ebédet. Többfélét is, hogy holnapra is maradjon, mert ugye holnap már megint dolgozom.
Délután aztán egyedül maradtam itthon. Lányok elmentek barátnőzni, Feri pedig dolgozni.
Végre szentelhettem egy kicsi időt kedvenc hobbimnak a festésnek.
Lefestettem az utcánkat. Vettem a bátorságot és egy egészen új technikát próbáltam ki.
Meglepő lett az eredmény, de nekem tetszik:
Sajnos a színeket a telefon nem adja vissza olyan jól ahogyan kellene, de a lényeg látszik rajta, teljesen más technika. Nagyon büszke vagyok magamra mert ez a kép teljesen saját kútfőnől van. Nem másoltam sehonnan, hanem amit láttam az utcánkon azt festettem meg. Most nem törekedtem az élethű ábrázolásra, hanem foltokat és pontokat festettem, így állt össze a kép.

Munka

Mint az előző blogomban írtam már nekem is van munkám!
Igen ám, de napi 13 órát kell lehúznom egyfolytában.
Ez a munkabeosztás teljesen borította a családi életet. Nincs ki bevásároljon, nincs ki főzzön, nincs ki foglalkozzon a családdal.
Az ember minden reggel bevásárol ugyan a gyerekeknek reggelit, de a főzéshez valót már nem lehet rá bízni.
A nagyobbik lányom már sokat segít itthon, de nem lehet, hogy mindent ő csináljon.
Mire hazaérek a munkából már hulla fáradt vagyok - ez este 6.30-kor van-az emberem meg még később jár haza.
Egész héten főtt kaja nélkül vagyunk, csak a gyerekek esznek főttet az iskola menzáján.
Nagyon jó lesz, hogy holnap végre ünnepnap és egy kicsit pihenhetek és főzhetek meg a gyerekekkel lehetek.
Minden elismerésem azoké az anyáké akik egyedül nevelik a gyerekeiket két állás mellett.
Nem tudom ezt meddig lehet csinálni, mert azt nem szeretném ha a család rovására menne a munka.
Most egyenlőre ennyit, majd holnap folytatom.

Beindult...

Tegnap eléggé sűrű napom volt.
Tudtam , miután elfogadták a hitelkérelmünket, az értékbecslők viszonylag gyorsan ki fognak jönni. (Naná hogy gyorsan 30000Ft-ért én is gyorsan ott lennék ahol fizetnek)
Tehát az egész délelőttöt takarítással töltöttem. Nem a tisztaságot figyelik tudom, de egy tiszta rendezett lakás mindjárt jobb benyomást kelt mint egy rendezetlen koszos. (Mondjuk én mindig tisztaságot tartok a lakásban, de állandóan találok valamit ami nem oda való, vagy szerintem nem a legtisztább). Szóval mikor végeztem a takarítással úgy döntöttem ma nem megyek suliba, hanem kidolgozom a magyar tételeket. Készen is lettem öt tétellel...büszke vagyok magamra.
Közben megjött a postás és meghozta azt a tükröt, amit eléggé körülményes úton szereztünk be.
Köszönet Andinak újfent.(Aki ugye Rambó mivoltából kivetkőzve, elment megvásárolni nekünk.)
Közben egyfolytában csörgött a telefonom. Hívtak a színházból, hogy mehetek a jegyekért, hívtak a hobbyművészből, hogy nyugtázzam a megrendelésemet, hívott anyukám hogy délután 4-re menjek be érte a munkahelyére. A legfontosabb hívás pedig az volt mikor megtudtam, hogy hétfőn kezdhetek hivatalosan is a munkahelyemen. Rettenetesen megörültem, mert ez azt jelenti , hogy annyira engem szerettek volna munkatársnak, hogy még a munkaidőt is hajlandóak voltak hozzám szabni.-azért ilyen a mai világban nem sok van.....
Kettő körül haza jött a nagylányom és meglátta a tükröt........na azt látni kellett volna milyen szertartásosan vitte a szobájába és kereste meg neki a legmegfelelőbb helyet. Igazi nő!!!
Végül berendezett egy kis csinosító szentélyt a tükör köré.
Itt van :
Igazi nőcis sarok.
Miután anyut is hazarepítettem a munkából és én is hazaérkeztem, Feri már itthon volt.
Meg is lepődtem rendesen hogy ilyen korán itthon van.
Aztán kiderült, hogy hívták az értékbecslők hogy holnap 13-14 óra körül érnek hozzánk. Hát neki fogtunk kitakarítani a raktárhelyiséget.
Érdekes, hogy egy háztartásban mennyi kacat fel tud gyűleni...
Már késő este lett mire befejeztük a rendrakást.
Ma legalább már nyugodt szívvel várhatom az értékbecslőket, akik eldöntik mennyit ér a házunk.

Andi!

A szajrét megkaptam ! Csókolunk érte!
A fizetést holnap megbeszéljük.
Timi

Még el sem kezdtük...

A múltkor írtam, hogy szeretnénk a házunkat korszerűsíteni, és ehhez némi hitelre lenne szükségünk. Ám a bankban ahol a hitelt szeretnénk felvenni, van egy ügyfeles kollega aki nem ért az adóbevallásokhoz.... Igaz nem vagyunk egyszerű esetű ügyfelek, mert az emberem vállalkozó, úgyhogy kapásból nem elég az APEH igazolás, hanem vinni kellett az adóbevallást is. Az ügyfeles nő pedig jól ránk ijesztett, mert azt mondta , hogy ez az adóbevallás nem jó. Kérdem én hogy ne lenne jó, mikor az APEH befogadta és ez alapján állította ki az igazolást is? Erre a nő: Az lehet, de nem jó az igazolás sem az is rosszul van kitöltve.-erre bennem meghűlt a vér "Itt mindenki hülye csak Ő a normális?" Mindenesetre még 2-en kezdték el vizsgálgatni azt az egy bevallást. Most már arra a következtetésre jutottak, hogy fel kell küldeni a papírokat a központba munkaügyi ellenőrzésre.-na nesze neked kisember kell még hitel?-gondoltam magamban. Jól felpaprikázva hagytam el a bank épületét azzal a feltett szándékkal, hogy akármit is mondanak, nem kell a hitelük. Másnap még a reggeli órákban felhív a férjem és közli, hogy keresték a bankból és elnézést a kellemetlenségért és persze rendben vannak a papírok a hitelkérelem elfogadva, várhatjuk a becsüst.-na igen ezért a sok idegért már csak ez a minimum. A tegnapi nap viszont már csak ilyen volt(meg az egész hét) rájöttünk még egy nagy igazságra. A szegény embert ott vágják át ahol akarják, ha nem vigyáz! Mivel tudtuk, hogy fővezetéket is kell cseréltetni a házon már a hitelkérelem előtt jóval elkezdtünk érdeklődni a vezetékcsere mikéntjéről és főként az áráról. Teljesen el voltunk hűlve mikor az árakat meghallottuk. 200000-120000Ft között mondtak árakat. Hozzáteszem, ezeket az árakat az áramszolgáltatónk emberei mondták, miután megnézték a házat. Na a férjemet sem kell félteni, Ő azt mondta nem hiszi el, hogy ennyibe kerül egy nyamvatt fővezeték csere. Hívott egy másik szakembert akit ő is ismert és vele nézette meg a helyzetet. A következőket mondta: Mikor vettük a házat ,egy rádióra meg pár villanykörtére lett kihelyezve a villanyóra. Azóta megnőtt a fogyasztás, számítógép, mosógép, mikro , a férjem gépei, tehát megnőtt a fogyasztás és szükséges egy korszerűsítés. Nagyobb villanyóra új vezeték, stb. sorolta. Minket inkább az anyagi vonzata érdekelt ennek az egésznek. 10800Ft lett a végösszeg... Nem akartam hinni a fülemnek. Ugye a 200000 és a 10800Ft között tetemes a különbség. Ráadásul az árak egy szolgáltató embereitől származtak. Tehát akiket először kérdezzünk saját zsebre is dolgoztak. Szóval még el sem kezdtük a korszerűsítést máris van egy csomó ideg és máris megpróbáltak lenyúlni minket. Ajánlom mindenkinek aki a jövőben építkezni, felújítani, korszerűsíteni akar, hogy legyen résen. Az emberi kapzsiság határtalan!!!!!

Villanyoltás

Betörnek a cigány lakásába. A szomszédja megkérdezi:
-És mit vittek el?
-A színes Tv-t, a videót, az autómata mosógépet, és a háztartási robotgépet.
-De hát a házadban nincs is áram!
-Ja, hát az agregátort is!

Egy szép őszi kép:
Mivel mi nem jutunk el a Mátrába az idei őszön
Ritusss honlapjának képét tettem ide fel.
Csodaszép igaz!!!

Eseménytelen

A mai napom eléggé eseménytelenül telt. Talán az egyetlen esemény az volt mikor az emberrel elmentünk eladósodni (hitelt felvenni ). Rá kellett jönnünk, hogy hiába a bank segítőkész ügyfelese, nem is olyan könnyű magunkat adósságba verni. Előkészítettünk minden papírt amit előírtak nekünk. Megvolt minden kitöltés és aláírás mégis halasztani kell a dolgot, mert az APEH és a könyvelő ugyan érti a dokumentumot amit kiadtak, de az ügyfeles nem. Eredmény : adóbevallás a bankba, ott vizsgálódás, aztán vagy megkapjuk a hitelt vagy nem. Mi úgy gondoltuk a pénzből már az idei télre felszerelhetjük a légkollektorokat, és energiatakarékosságból leszigetelhetnénk a házat. De "ember tervez, isten végez......" Na nem baj, megfagyni nem fogunk és legalább nem kell fizetni a részleteket. Persze még holnap majd minden kiderül. Terveztük, hogy most az ősszel is elmegyünk a Mátrába megnézni az őszi színeit-állítólag nagyon gyönyörű ebben az évszakban is-de ebből nem lesz semmi . Az ember tele van munkával le is lőnék ha most elmenne két napra. Ez nagyon jó! Azért lett vállalkozó, hogy több időt tölthessen a családdal meg ne parancsoljon neki senki, erre mi van? Nem tud még egy napot sem ránk szánni és állandóan hívogatják még este 9-kor is. Persze most van a legnagyobb dologidő. Csak azt nem értem miért mindenki ősszel akar építkezni , felújítani. Ha már energiatakarékosság:
- Takarékoskodj az energiával! Szeretkezz lassabban!
Ez nagy igazság!
A tegnapi buliról lemaradtak a keresztfiam legjobb pillanatai.
Hát most itt vannak az édes mézek képek .....
Nagyon cuki.

ünnepeltünk

Ma anyuéknál voltunk ebéden. Na nem mintha ez olyan ritkaság számba menne, mert sokszor ebédelünk anyuéknál, de ma ünnepeltünk. Az Öcsém születésnapját ünnepeltük. Október 10-én lett 20 esztendős. El sem hiszem hogy szalad az idő. Mikor én férjhez mentem akkor volt 5 esztendős és mára kész fiatalember lett belőle.
Ráadásul már másodszakmás ugyanabban az iskolában ahová én is járok.
Nagyon finom volt az ebéd, anyu most is kitett magáért pont ahogy szokott.

Húsleves, pacalpörkölt-ezt az öcsém főzte bográcsban-,csirke és disznó rántott hús, majonézes krumplival. Levezetésnek pedig, a család kedvence- anyu által sütött dobostortája.
Hát a mai ebéddel azt hiszem +3kg a mérlegem.
Gratulálok anyukám, lassan utolérlek...:-))))
A nagy jóllakás után mindenki kiült a teraszra egy kicsit amíg én elaltattam a tündéri keresztfiamat.
Utánna pedig rendeztünk egy nagy családi fényképezkedést.
Sajna a nagy családi bulinak véget kellett vetni mert nálunk ma volt a Búcsú is és a gyerekek már nagyon nyafogtak, hogy mennének.
Boldog 20-at öcsém!!!


ui.: A mai nap tanulsága számomra az volt, hogy bármennyire is megértő tudsz lenni a gyerekeddel, azért nem árt néha megrendszabályozni. Főleg ha túl nagy a szája!!!

Kirándulás.

Ma végre eljutottunk a várva várt kirándulásig.

Eddig mindig megakadályozott a rossz időjárás és nem tudtunk még a lakásból sem kimozdulni.
Ma reggel azért megijedtem mikor kiálltam a teraszra.
Köd és hideg fogadott. A kertem olyan volt mint egy kísértetkert.
Na de azért megemberelte magát a napnál a fűtő,mert délutánra verőfényes napsütés lett.
Megpakoltam egy kicsi hátizsákot almával meg mentateával.
A mentatea nagyon jó nagy melegekben mert elveszi az ember szomját.
Megindultunk hát a nagy felfedezőútnak.
Niki az elején még énekszóval is szórakoztatott minket.
Mivel Bettikém is festegetéssel próbálkozik , megkíséreltem rávezetni, hogy meglássa a színek és formák összhangját a természetben.
Mindkét lány gyönyörködött az őszi színekben.

Megálltunk egy helyen és elfogyasztottuk az almákat.
Utánna elindultunk hazafele.
Nagyon elfáradtunk és már alig vártuk hogy hazaérkezzünk, de azért maradt erőnk észrevenni az erdő állatait is.
További képeket nézegethetsz a picassa vebalbumon.

Egy fárasztó nap

Ma elhatárotztam, hogy nem kapcsolom be a gépet, mert nem tudok tanulni tőle. Ez sikerült. A tanulás is megvolt. Matekoztam egész délelőtt. Ja meg közben keltkalácsot sütöttem a lányok kedvéért. Ezzel el is telt a délelőttöm. Délután iskolában voltam, magyar és angol órákat ültem végig, de valahogy nem volt hangulatom hozzájuk. Pedig a magyart nagyon szeretem. Álmos voltam egész délután. Este 7-re értem haza. Meghallgattam a lányokat mi volt a suliban nekik is és most 8 óra van, blogot írok. Apa még mindig nincs itthon. Merre járhat? Eléggé elfáradtam ma , de inkább agyilag mint fizikailag.

Ma is....

Na végre ma is alkothattam. Szeretem az ilyen napokat mikor sokfélét készíthetek és szabadjára engedhetem a fantáziámat.
Reggel végre megcsináltam az őszi dekorációt a nappali asztalára .
Mikor végre készen lettem vele, és feltettem a fehér terítőre, valami hiánytott.
Hát neki fogtam a saját varrású terítőmet is kidekorálni.
Némi textilfesték és stencil és már készült is .
Nagyon elégedett lettem a művemmel.
Ezek után megnyugodva ültm le a gép elé és cseteltem egy kicsit, majd elkészítettem az öcsém születésnapi ajándékát.
Október 10-én lesz a lelkem 21 éves.
Elég sokáig tartott amíg kiválogattam a kellékeket, de megérte. Egy kis segítséggel ugyan de szerintem nagyon jó lett. Ismét köszönet Andinak!
Ha már születésnap akkor itt egy idézet:
"A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem, hogy mennyi élet volt éveidben."

Abraham Lincoln

Iskola

Ma nem nagyon aktivizáltam magam itthon.
Reggel azzal a szándékkal ültem le az asztalomhoz, hogy matekot tanulok. Sajnos eme dícséretes szándékom meghiúsult mikor bekapcsoltam a számítógépet.
Rájöttem ugyanis hogy tanulni, csetelni és blogolni nem lehet egyszerre.
Egy idő után fel is adtam a matek tanulást.
Legalább szereztem új barátokat.
Délután iskolába mentem, de mint mindig most is volt egy csomó szabadidőm és ellátogattam a kedvenc hobbiboltomba. Megint megbántam:-)
Annyi mindent megtudtam volna vásárolni, de csak a megígért őszi dekót vettem meg.
Meg 3 db szénceruzát egy ismerősöm tanácsára . Megpróbálom a szénceruzás rajzot.
A suliban megeggyeztünk az oszt. fővel, hogy megyünk osztálykirándulásra. Ugyan úgy mint a nappali tagozatosok.
Na az biztosan jó buli lesz. Csütörtökön megbeszéljük a részleteket.
Már most alig várom!
Nem tudtam ellenállni a kísértésnek és vásárlás közben készítettem pár képet Baja városáról is.
A főteret talán két éve a halfőzőre adták át és azóta is folyamatosan szépül. Dícséret érte a városatyáknak!

Dekorálás

Ma délelőtt kitakarítottam a házat a hétvégi szeméttől. Ha itthon vannak a gyerekek nem lehet takarítani, főleg ha beszorulnak a lakásba. Megrendeltem a színházjegyet is ,amit megígértem Bettikének. November 17-én megyünk kettesben a Fiatalság-Bolondság c. előadásra. Remélem tetszeni fog neki...

Egyszerű és nagyszerű ebédet főztem, mivel csak Bettikém és én ettünk itthon.Niki napköziben, apa pedig vidéken dolgozik és ott eszik főtt kaját.
Délután kimentünk a kertbe és körülnéztünk. Ahogy ott sétálgattunk, eszünkbe jutott, hogy kellene a teraszra valami őszi dekoráció.
El is indultunk beszerző körútra.
Először is csipkebogyót szedtünk-nem vittem a metszőollómat, így mindjárt pár tüskét is sikerült beszerezni. Utánna elindultunk befele a faluba, és vásároltunk potom 350ft-ért krizantint.
Közben már annyi lett az idő hogy elmentünk Niki elé a napközibe.
Hazafele szedtünk gesztenyét és borostyánt is.
Otthon aztán megkezdődött a nagy munka. Elültettük a krizantint, és mivel a borostyánt sikerült gyökerestől szedni, még lehet hogy az is megfogan a faládában, amibe ültettük.
A szomszédból kértünk piros vadszőlő leveleket és azt is beleültettük. Végül megtűzgéltük a csipkebogyóval. Egész csinos látványt nyújt így is , de azért én még holnap veszek hozzá dísztököt. Szerintem úgy még jobb lessz.
Holnap megcsináljuk a nappaliba is az őszi asztaldíszt.
Azt hiszem ezt a délutánt is sikerült tartalmasan tölteni a gyerekekkel.

Végre kisütött a nap

Ma délután végre kisütött a nap.
Megfőztem az ebédet: húslevest meg fokhagymás párolt húst párolt rizzsel. Ebéd után pedig végre hódolhattam nagy szenvedélyemnek a kertészkedésnek. Ennek persze megint az lett a következménye, hogy pár növénynek költöznie kellett.
A Júlia borbolya a japánkertből a tópartra költözött, a kis fenyő pedig az emelt ágyásból a kert hátulját fogja ékesíteni ha megnő.
Át kellett költöztetni a pünkösdi rózsát is , mert az idén nem virágzott és szemmel láthatóan nem tetszett neki a helye. Szétosztottam az íriszeket is és a kedvenc kávézóhelyemet is átalakítottam.
A mellette lévő ágyásba csak rózsaszín és lila virágú növényeket ültettem, pár örökzöld azért ott maradt,hogy télen is legyen látnivaló.
Felszedtem a rozmaringot és nem győztem csodálkozni, hogy mekkorát nőtt. Tavasszal mikor kiültettem úgy 30-40cm-es lehetett, most pedig... nézd meg a képet.( A lányom 155 cm magas) csak a viszonyítás miatt.
Miközben dolgoztam elég jól feltámadt a szél és én befejeztem a kertészkedést. A szelet valahogy nem bírom...Miközben én kint dolgoztam cirmi nagyot szunyált bent a meleg lakásban. Még horkolt is!!! De jó egyeseknek.:-)))
Bettikém le is fényképezett ahogy szenvedélyemnek hódolok.
Estefele begyújtottam a kazánba és olvasgattam a kedvenc újságomat a meleg szobában.
Apa elment a Tescóba beválárolni, persze listát készítettem neki.
Ha hazajött megvacsorázunk és megnézzük a kedvenc műsorunkat az AXN csatornán: Lost.
Holnap pedig kezdődik az iskola a gyerekeknek nekem pedig egy újabb hét a család érdekében.

Eső...

Mára kirándulást terveztem a lányokkal a közeli erdőbe, de reggel mikor kinéztem az ablakon láttam, hogy szakad az eső. Ígyhát itthon maradtunk.
Apa elment dolgozni, mi pedig nekiestünk a számítógépnek és megpróbáltuk visszaszerezni az elveszett mátrai képeket. Elég nehezen ment, de végül is sikerült. Igaz egy csavarral, de megvan!
Délben nekiálltunk palacsintát sütni. Jól belakmároztunk a kakaós, és lekváros édességből, aztán újra irány a gép.
Mit lehet csinálni mást ebben a kutya időben?
Pár kép a Mátrában töltött húsvétról. Volt tavaszi napsütés és téli hógolyózás is.
Lent a Mátra lábánál nagyon tavaszias volt az idő, de ahogy haladtunk felfele a kékesre, egyre több volt a hó.
Mikor ellátogattunk egyik nap a Galyatetőre .... hát nem hittünk a szemünknek. Akkora volt a hó, hogy ott még javában tartott a síszezon. Gyönyörű volt.
Ennyit a szép tavaszi kirándulásról.
Most meg itt az ősz és esik az eső. Beszorulunk a lakásba és csak emlékezünk a szép napokra.
Nézegetem a nyári kert képeit. Pedig az ősz is szép tud lenni, csak ne esne folyton...

Diószüret

Itt az ősz!

Ezt mi sem bizonyítja jobban mint a dió hullása. A házunk előtt két hatalmas diófa is áll és rengeteg diót termett az idei évben mind a kettő. Nem szoktuk felszedni a termést, mert nem szeretjük a diós dolgokat, de az idei év kivétel.
Nálunk a jövő vasárnap lesz a búcsú. Kitaláltuk apával, hogy kapnak a lányok diószedésért pénzt, amit aztán a búcsúban elkölthetnek kedvükre. Niki kapott a pénzszerzési lehetőségen és két napon keresztül szorgalmasan szedte a diót. Csatlakozott hozzá a szomszéd kislány is és legalább 2 nagy parasztkosár diót összeszedtek.
Jó móka volt, és legalább nem ültek bent a szobában a tv vagy a gép előtt.
Most aztán törhetjük a sok diót a hideg téli napokon.
Legalább az idén először lesz diós kelt kalács karácsonykor.