2009. április 29., szerda

Elballagtam

Hát tessék!
Eljutottam eddig is....Tegnap délután elballagtam az iskolából, ahova négy évig jártam és sokszor már azt hittem soha nem lesz vége. Vége lett!
Már délben megkezdődött számomra a nagy készülődés, ugyanis új frizurával kívántam megjelenni a ballagáson. Részben sikerült is, részben nem. A frizura ugyan elkészült, de már a desing-re nem mar
adt időnk. (A melír kimaradt a hajból). Rohantam (száguldoztam) az autóval hazafele, itt felvettem a lányokat, meg az embert, Csávolyon aput és már mentünk is a suliba. Nekem már délután 4-re ildomos volt ott lenni.
Amíg vártuk a csengetést, addig beszélgettünk, és megajándékoztuk az oszt. főt. Kell
emes meghitt beszélgetések voltak, mindenkinek volt a másikhoz pár jó szava. Bár mi mindig is olyan osztály voltunk, ahol veszekedés nem igazán volt.
Aztán csengettek.
Megindultak az osztályok lefele az emeletről, majd a legvégén mi indultunk kifele a főbejáraton a könyvtárból. (Számunkra az a hely lett feldíszítve) Végigballagtunk a kis utcán, és az iskola hátsó bejáratán megérkeztünk a sportpályára.

Egy élmény volt végig vonulni a sok fiatal között akik a ballagóknak sorfalat álltak. Vegyes érzések keringtek bennem. De jó volt! Életem utolsó nagy felhajtása. Ezt soha nem fogom elfelejteni.
Erzsi barátnőm,- akivel már az elején nagy egyetértésben voltunk -kísért engem az úton.
Már első évfolyamon megállapodtunk, hogy nem hagyjuk egymást elkallódni és végig csináljuk a négy évet bármi is lesz. Ezúton is szeretném megköszönni neki, hogy mikor kellet
t támaszom volt, és fenékbe billentett mikor szükség volt rá.
A legjobb az egészben az volt, hogy velem volt a családom is. Osztoztak örömömben és úgy ünnepeltek, mintha ezt 19 évesen csinálnám végig.
Este pedig mikor hazaérkeztünk és megfürdettem a lányokat, várt egy meglepi. Apa elvitt egy étterembe.
Ünnepeltünk! Bort ittam és valami nagyon finom kaját ettem. Meghitt vacsora volt kettesben, amire már régóta nem volt példa.
Hogy mi lesz ezután? Erre az osztályfőnök becsempészett idézete adja meg a választ.
"Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemed, hogy meglássa azt."
/Wass Albert/
Köszönjük Sasi Judit osztályfőnöknek!

2009. április 28., kedd

Délután




Tegnap délután rettenetesen fújt a szél. Nem lehetett kimenni a kertbe, mert tele ment az ember szeme homokka, így inkább benti elfoglaltságot találtunk magunknak.
Kicsi lánnyal leültünk a gép elé és scrappeltünk.
Nagyon érdekli a dolog, így engedtem, hogy ő válassza meg az alkotórészeket.
Hát ez lett belőlük:

2009. április 27., hétfő

Ismét nem sikerült

Már egy ideje készülünk a lányokkal kirándulni. Nem csak egyszerű kirándulásról lenne szó, hanem geochacingről. Egy kedves ismerős blogjában olvastam erről a szabadidős tevékenységről és gondoltam ez nekünk nagyon jó lesz, mert így legalább a lányokat is rávehetem egy kis sétálásra és nem ülnek a hétvégén a számítógép előtt: Erről beszélek!
Ide szerettünk volna elsétálni és megtalálni a ládát, de múlt héten és a mostani hétvégén is megakadályozott minket az időjárás. Vasárnap szerettünk volna elsétálni, de olyan viharos erejű szél fújt, hogy nem mertem elindulni a lányokkal.
Ráadásul mindennek tetejébe, mind a kettő lánykám allergiás tüneteket produkál. A nagyobbik egész hétvégén nem volt hajlandó kijönni hosszabb időre a lakásból mert mindjárt égett a szeme, meg folyt az orra. A kicsi ugyan kint volt egész nap, de meg is lett az eredménye. Az allergiás reakciók teljes palettáját produkálta. Még köhögő rohamot is
kapott. Alig látott olyan tele volt az orra trutyival.....na nem is részletezem.
Meglepődtem az egészen, mert eddig csak én voltam allergiás, de csak a hársfára. Most viszont egyik napról a másikra még a lányok is.
Úgyhogy inkább úgy döntöttünk itthon maradunk. És ha már itthon vagyunk, ne vesszen kárba az idő megcsinált
uk emberrel a babaházat. Már életveszélyes volt, a frász kerülgetett mikor ott játszottak a gyerekek. Olyan jól sikerült az átalakítás- renoválás, hogy teljesen úgy néz most ki mint egy tengerparti bungalló.
Nikikém nagyon el volt keseredve a kirándulás meghiúsulása miatt, de mikor meglátta a bungallót, mindjárt jobb kedvre derült. Még a nag
yobbik lány is kidugta az orrát kb. fél órára.
Amint kész lett a kis kunyhó Niki birtokba is vette. Kisöprögette és berendezte. Már csak valamilyen ajtót kell rá szerelni, de szerintem ezt már ők is megoldják.
Gyanítom, hogy nyáron a nagy hőségben nem sokat fogom őket látni, mert nagyon jó lesz nekik a kis házban.

A kertemben már javában dúl a tavasz....sőtt már lassan el is múlik. Talá
ltam viszont egy nagyon érdekes tulipánt, ami rendkívül magyarosra vette a formát az idei szezonban.
Ő lenne az:
Rengeteg az új képem a kertről és felteszem a picasára őket. Ott meg lehet nézegetni, hogyan fest a kertem az idei szezon elején.
Mert ugye a lényeg még csak ezután jön!
A rózsák már bimbóznak......

2009. április 23., csütörtök

Vége!

Ma az egyik szemem sír a másik pedig nevet. Hogy miért?
Ma elvégeztem a négy éve tartó iskolámat.
Mától én is középiskolai végzettséggel rendelkező nő lettem.
Letettem az utolsó évzáró vizsgámat is, és készülök az érettségire.
Hogy sajnálom e?
Most egyenlőre tudja a fene. Amit most érzek meghatározhatatlan. Szerintem még fel sem fogtam, hogy már nem kell minden kedden és csütörtökön iskolába menni, hogy nem kell többet vizsgákra készülni, nem kell többé a buszra várnom.
Ha jobban belegondolok, hiányozni fog.
Volt valami rendszer az életemben. Nem olyasfajta mint amikor itthon redszeresen az csinálom amit előtte nap meg az azelőtti nap csináltam. Az monotónia.
Ez más volt! Mindig történt valami. Sokat nevettünk együtt, vitatkoztunk, segítettük egymást.
Megszerettem azokat az embereket akikkel együtt voltam az iskolában, együtt készültünk a vizsgákra.
Kicsit sajnálom, meg nem is.
A lényeg az ,hogy most már "csak" az érettségi van hátra.
Azután mi lesz?
(Egyenlőre az a biztos, hogy 29-én ballagok, május 4-én pedig megkezdem az érettségi vizsgáimat.)
Nem tudom...... Helló nagybetűs világ! Most már nekem is dolgoznom kellene valamit:-)
Eljött az ideje a karrier építésének.
Ha ha ha....34 évesen. Végül is jobb később mint soha.

Más:
Jövő héten hétfőn nyílik a kiállításom, a Rémi kultúrházban. Minden érdeklődőt szeretettel várok.

2009. április 15., szerda

Szóval....

Szóval itt vagyok újra, ahogy megígértem! Igaz egy nappal később, de nem fog bánkódni senki szerintem, hogy lemaradtam egy nappal. Megérte!
Pénteken nem ettünk halat, mert ugyan kellett volna a nagyböjt miatt......bocs az illetékestől.
Át tettük a dolgot szombatra. Ugyanis szombaton ünnepeltünk mindent, amit csak áprilisban meg lehet ünnepelni.

Április 6: Bettike születésnapja
Április12-13: húsvét
Április 15: az én születésnapom!

Április18: anyósék házassági évfordulója.
Szóval
összejöttek az ünnepek áprilisra, és úgy gondoltuk csapunk egy nagy családi bulit. Hát a buli elmaradt, vagyis inkább a buli hangulat. Azért az emberem megfőzte a halat-ami igen finomra sikeredett, és le a kalappal érte,- én szépen megterítettem az asztalt, megköszöntöttük Bettikémet. Volt virág, torta, meg jókívánság, de semmi több. Elmaradt az a jó hangulat amit vártam.
Na nem baj, este megfőztem a sonkát, szépen kidís
zítettem Nikikém segítségével és jóízűt ettünk a sonkából, tojásból, retekből, paprikából, meg tormából. Az este nagyon jó hangulatban telt, és ez volt a lényeg, hogy a szűk családommal jól éreztük magunkat.

Vasárnap reggelre megjött a gyerekeknek a nyuszika. Niki egysoros görkorcsolyát kapott, Bettike pedig egy nagy tábla csokoládét és a korcsolya árát. Azért, hogy szó ne érje a nyuszika h
áza elejét:-)))
Összeszedtük az ajándékokat Csávolyon is, majd anyósékhoz mentünk ebédelni. Marhalábszár volt a menü. Miután jól belakmároztunk, eldöntöttük, hogy valahogy le kellene mozogni a sok kaját, így hát elmentünk Kiskunhalasra egyet úszni. Már igencsak estefelé járt mire hazavergődtünk mint egy vert hadsereg. Mindenki hulla fáradt volt. Na nem is kellett senkit altatni:-)
Hétfő: Nagy locsolkodási nap. Azt hiszem ez a hagyomány is előbb-utóbb a süllyesztőben végzi.
Legalább is erre felénk már nem nagyon szokás a locsolkodás. Ezek a mai gyerekek már nagyon lusták a falut járni és csap alá dugni a lányokat. Bezzeg az én időmben legalább három váltás ruha bánta a húsvéti locsolkodást. Öregszem....:-( Az én lányaim megúszták alig parfümösen.
A délután nagyon unalmas volt, a televízióban nem volt semmi érdemesre méltó. Vagyis csak egy film volt amit megnéztem szívesen, de azt is csak azért, mert nagyon régen láttam, és valamikor olvastam is . Elfújta a szél. Mára már egy kicsit idegesítő volt számomra Scarlett állandó jajveszékelése, de Red Battler még mindig az a rossz fiús hős akit imádok. Nem tehetek róla nem szeretem korunk nyálas "hőseit". Sokkal inkább bejönnek a zsivány nőcsábászok, mint az ex 007-es Brosnan.
Végre kedd lett és gyorsabban telt a nap is. Nagyon sokat tanultam és megtudtam a matek eredményemet is. Hát nem vagyok tőle elájulva. Amennyit gyakoroltam, meg idegeskedtem, csak kettes lett. Hát nézzük a jó oldalát a dolgoknak, legalább görbül. Szerintem ez az érettségihez nagyon kevés lesz, úgyhogy kell szereznem egy jó matek tanárt, aki egy hét alatt felkészít. Vicces mi?

Szerda: Születésnapom van. Ma lettem 34 éves. Meg kell, hogy mondjam egyáltalán nem érzem magamat annyinak. Talán 24-nek.
Nagyon szép születésnapi ajándékot kaptam az élettől! És pont ma tudtam meg!
Na nem kell mindjárt nagy dolgokra gondolni, csak egészen apró dolog, de nekem mégis sokat jelent.
Kiállításom lesz!!!!!!!
Igaz, hogy csak itt Rémen a lakhelyemen, és nem is önálló, hanem más művészek munkái is lesznek, de zömében az én képeimet lehet majd látni. Ha minden igaz akkor Pénteken nyílik a kiállítás, és közel egy hónapig lehet megtekinteni a képeket a Rémi művelődési hát kistermében.
Nagyon örülök a dolognak, de nem is tudom igazán mit szóljak. Megint a jó öreg kételkedés....

2009. április 10., péntek

Mostmár igazi!



Itt a tavasz, ez már biztos!
Aki ezt eddig nem vette volna észre az biztosan valami barlang mélyén szundikált eddig.
Én már csalhatatlan jeleit láttam a tavasznak már egy hónappal ezelőtt, mikor a +25-nek még a
nyoma sem volt:-)))
És lám, nekem volt igazam mostanra már igazából megérkezett!
A kertem tele van tavasszal nyíló virágokkal, a fák lombot bontottak, a madarak énekelnek, a fecskék is meg
érkeztek, a gólyák is javítgatják a fészkeket, és a lányok is szoknyában járnak-ez utóbbi jó hír a férfiaknak. Figyelem a forgalomra veszélyes az e tájt való nézelődés!!!!
Nagyon örülök a jó időnek:-végre könnyebb ruházatban kertészkedhetek, és a tanulás is kellemesebb a teraszon üldögélve mint a lakásban.
A matek év végi vizsgán túl vagyok, az eredményt leghamarabb hétfőn este tudom meg.
Apa rendes volt a vizsga előtt, mert a feszültségemet oldandó elvitt egy étterembe vacsorázni.
Kedden volt a nagyobbik lányom szülinapja, szerdán p
edig az enyém lesz. Ezért holnap (Szombaton) nagy családi összeröffenés lesz nálunk. Húsvéti halevés+ születésnapok ünneplése.
Képek és beszámoló majd hétfőn este!
Ma elég sokat voltam kint a kertben, mert hát ugye itt a húsvét, jönnek a locsolók. Rendbe kell tenni a kertet, meg az utcát. Meg is lett az eredménye. Szép barna már az arcom, de már a derekam és a karom is:-)))

Ma még sütni is volt kedvem. Már idejét sem tudom mikor sütöttem kuglófot. Hát ma bepótoltam. Mondanom sem kell, mekkora sikert aratott. A lányok amúgy is nagyon szeretik, most meg nagyon ki voltak rá éhezve. Sajnos nem voltam eléggé gyors, és már fele elfogyott, mire eszembe jutott, hogy le kellene fényképezni.