A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Festés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Festés. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. május 1., szombat

Festmények és virágok

Hétfőn lesz egy újabb kiállításom, ezúttal Baján a Tiszti Klubban.
Gyuri bácsi a mesterem szervezte, és tanítványaival fog kiállítani. Nagyon örülök ennek a felkérésnek, ugyanis így lehet majd igazán látni mennyit fejlődtem mióta hozzá járok tanulni.
Mivel a csanádi kiállításon eladtam három képet, és ebből kettő nagy volt, így muszáj volt valami újat is festenem.Hát íme a két újabb alkotásom:Mivel itt a jó idő megint mediterrános témában.
Ha már a jó időről írok, akkor hagy mutassam meg nektek az egyik büszkeségemet. a kertemet.
Most ismét nagyon sok növény virágzik. Szebbnél szebbek.

2010. április 15., csütörtök

Talán rendeződik

Még a múltkor festettem egy képet, de annyira magam alatt voltam, hogy nem is fényképeztem le.
Most megtettem és meg is mutatom . Már előre szólok, hogy nem rám vall ez a kép. Nagyon jól tükrözi az elmúlt hetekben rám boruló letargiát, és kilátástalanságot. Viszont, aki jól ismer, az tudja, nem szoktam ilyen témájú képeket festeni.

Nagyon borongós hangulatú lett a kép ugye?
Címnek valami ilyesmi kellene: Jövőkép.
Mikor festettem pont ezt éreztem . Ilyen lesz a jövőm.

De aztán!!!!!
Lett munkahelyem, utána pedig kaptam még jobb ajánlatot.
Ma meg a festéssel kapcsolatban kaptam egy hatalmas ajánlatot. Szinte már azt hiszem meg sem tudom valósítani. De megpróbálom. Most semmi konkrétat nem szeretnék elárulni, de ha pontosabbat tudok és biztos lesz a dolog, akkor ígérem megosztom minden látogatómmal.

Szóval lényeg a lényeg, már látom az alagút végét. Talán kilábalok ebből a búskomor hangulatból végre.

2010. március 4., csütörtök

Kiállítás,scrap

Már nemsokára itt a kiállítás! Március 22-én Érsekcsanádon a Művelődési Házban, 16.00-kor lesz a megnyitó ünnepély.
Ma viszont megtaláltam magam Érsekcsanád honlapján. Aki kíváncsi rá, itt elolvashatja.

Tegnap voltak nálunk öcsémék. Újfent elámultam azon, hogy a kicsi babák mennyit képesek nőni egy hét alatt. Pedró (én így becézem) már alig fér el a mózeskosárban. Persze, hogy megint villogott a vaku és készült róla egy csomó kép. Amit ma fel is dolgoztam.
Íme a végeredmény:


Shabby princess készletét használtam és még mindig a toll eszköz bűvöletében égve:-)))


Collaboratif Of A Sweet Baby készletből.

2010. február 22., hétfő

lovak

Ma megint festettem. Muszáj volt, mert holnap megint nem leszek itthon és március 2 már nemsokára itt lesz.
Nagyon féltem nekiállni a lovas képeknek, mert még soha nem festettem lovat. Szerintem ahhoz képest egészen jól sikerültek.



Megcsináltam a meghívót is a kiállításra.

Akiket érdekel a kézművesség és szívesen megnéznék élőben a képeimet, azoknak szeretettel nyújtom át ezt a meghívót. Igazán örülni fogok minden kedves érdeklődőnek.

2010. február 16., kedd

Készülök

Ma a szokásos házi teendőimen kívűl, az egész nap a kiállításomról szólt.
Tegnap nem tudtam bemenni Bajára Gyuri bácsi kiállítására, pedig nagyon szerettem volna. Kicsit rosszul is érzem magam emiatt, de bepótolom mikor a városban járok majd.
Ma viszont kép keretezés volt. Apa elvállalta, hogy bekeretezi a képeimet. Úgy is itthon van és nagyon unatkozik. Nekem meg legalább nem kell attól tartani, hogy elrontják a keretezést. Itt van helyben és felügyelem melyik képhez milyen keretet csinál.
Már nem sok időm van a csanádi kiállításig, így igyekeznem kell a képekkel is . Szinte hetente kell még egy- egy képet festenem. Az sem lenne baj, ha naponta festenék egyet, de sajnos most pénz szűkében vagyok és a festékek igencsak fogynak. Nem bánnám, ha lenne némi megrendelésem, hogy legalább a festékek árát megkeressem. De sajnos gazdasági válság van. Egy festmény az utolsó amire az emberek pénzt adnak ki. Remélem ez a kiállítás egy kicsit azért hoz a konyhára.
Na meg jobban megismernek az emberek és talán a stílusom is tetszeni fog valakinek.
Most egy várat, a Füleki várat festettem meg.
Eléggé sötét volt a fénykép amit sikerült megszereznem róla, így a színeket én próbáltam meg kitalálni milyen is lehet.
Hát íme:

Nem vagyok benne biztos, hogy jól eltaláltam az arányokat, de talán még elmegy.
Ez most még natúr kép, egy pár napig nézegetem ,és javítok rajta ha nem tetszik valami. Mindig így szoktam. Mikor úgy gondolom, hogy elkészült, nem véglegesítem, hanem nézegetem még legalább egy hétig. Közben kijavítok rajta ezt azt, és mikor úgy gondolom hogy többet nem tudok tenni hozzá akkor véglegesítem és lekenem egy lakkréteggel.
Szóval úgy nézzétek, hogy nem a végleges kép. Még alakul biztosan.

2010. február 4., csütörtök

Visszatérés

Nagyot léptem előre, a téli depiből való kilábalás útján. Újra elkezdtem festeni.
Már régóta éreztem a késztetést a festésre, de valahogy nem tudtam rávenni magam arra, hogy nekiálljak, hogy egyáltalán ecsetet vegyek a kezembe. Ma végre találtam egy fényképet egy templomról ami megmozgatta a képzeletemet. A fénykép színei pont harmonizálnak a lelki állapotommal. Jól visszaadják azt a hűvösséget és elhagyatottságot amit érzek. A templom pedig éppen annak a szimbóluma ami segít minden "művész"félének kikerülni a válságból, és ez a: HIT
Nem vagyok túlzottan hívő, de nem mondhatnám azt sem, hogy Isten tagadó vagyok.
Egyszerűen hiszem, hogy vannak felettünk munkálkodó erők és vannak helyzetek amiket meg kell élnünk, hogy jobb és eredményesebb emberek lehessünk.
A víz pedig a csendet és elmélyülést jelenti számomra.
Szóval fogadjátok sok szeretettel idei első munkámat. Nézzétek el nekem, hogy egy kicsit analizáltam saját művemet, de tőlem megszokottól jócskán eltérő színvilág miatt úgy érzem szükséges volt.Templom a szigeten

Sajnos képátméretezőm még a múltkori baleset óta nem lett, így nem hiszem hogy érdemes nagyobban megnézni:-(

2009. október 10., szombat

Várrom

Ma ismét elővettem a festékeimet, s bár fogytán vagyok néhány színnek, azért az alapszínekből mindig van itthon.
Már régóta szemeztem a mai alanyommal, hát most nekirugaszkodtam és kb. két óra alatt meg is voltam vele.
Nem kellett sok színt használni, amit pedig használtam azt ki is tudtam keverni. Ezért jó, ha az ember jóban van a színelmélettel:-)
Akrillal festettem (még mindig) farostlemezre aminek a mérete 60x40-es. Szép nagy kép lett ez is.
Úgy tűnik mostanában ez van nálam.( megalománia). Nem is igaz..... Csak, ha sok kicsit festenék az talán több időt venne igénybe mintha egy nagyot készítenék. Ez csak az én véleményem, lehet hogy más más véleményen lenne. Minden esetre egy nagy kép szépen kidolgozva szebben mutat mint egy kicsi kép.
Szóval itt az új alkotásom: