2009. május 9., szombat

Megint itt!




Bizony megint itt vagyok!
Már idejét sem tudom mikor írtam utoljára. Na nem baj, most bepótolom a lemaradásomat.
A hét elején megírtam az írásbeli érettségiket. Magyar nem volt nehéz, legalább is az év közben írt dolgozatokhoz képest. Kedden matekot írtam. Hát.....erről csak annyit tudok mondani: ideg, hidegveríték, ideg, orrvérzés, sírás.....csak meglessz a kettes.....
Szerda: Történelem. A keddi nap után már valahogy nem tudtam semmin sem izgulni, úgyhogy megírtam a
törit, de fogalmam nincsen hogyan sikerült. Általában egész jó dolgozatokat írtam, ezt sem találtam túl nehéznek.Eredmények majd június 10-én. Addig hagy reszkessen aki nem tanult:-) Persze, hogy én tanultam, de nyilván nem eleget. Majd kiderül, hogy elég volt e vagy sem. Szerdán töri után elkísértem az emberemet egy üzleti útra, csak azért, hogy kicsit kikapcsolódjak. Akivel tárgyalni valója volt, egy nagyon színpatikus emberke. Szeretem Őt hallgatni, mert jópofa, és nagy bölcsesség árad szavaiból. Nem az a tipikus mai értelemben vett üzletember. Kétlem, hogy létezik még egy ilyen kaliberű ember az országban.

Most hétvégén élvezem a szabadságomat. Nem is foglalkozom az iskolával, tanulással. Élvezem a kertemet, nagyon sok gyönyörű virágom éppen most kezd virágozni, vagy már teljes pompájában virít. A klematisz az egyik nagy kedvencem. Gyönyörű kék virágait most kezdi bontogatni. A rózsaszín is napokon belül kinyílik. A rózsák már igencsak bimbóznak, ők is napokon belül nyílnak. Kiültettem a magról keltetett növénykéimet is. Remélem ez a nagy meleg nem viseli meg őket túlságosan.

A lányaimról sem feledkeztem meg a hétvégén. Mivel az elmúlt időszakban igen keveset tudtam velük foglalkozni, ma meghívtam őket a konyhámba egy közös muffin sütésre. Nagyon élvezték a dolgot. Nekem szinte semmit nem kellett csinálnom. Annyira lelkesen készítették a muffinkákat, hogy képeket kellett készítenem róluk.
Aztán pedig ezek a képek alkotásra inspiráltak. Készítettem egy scrappet róluk.
Tudom, hogy már nagyon várták mikor eljön az idő, hogy anya csak velük foglalkozzon. Hálás is vagyok nekik azért, hogy türelemmel várták ki az időt és nem volt probléma amíg én nem tudtam velük eleget foglalkozni. Teljesen önállóan élték az életüket. Persze
, hogy itthon voltam, de mégsem. Mindig csak azt hallották tőlem "anyának most tanulnia kell" és megértették. Szerintem nekem vannak a legjobb gyerekeim a világon:-))))

1 megjegyzés:

jociandi írta...

Na jóóó, de milyen lett???