2009. május 21., csütörtök

Megint egy!


Az elmúlt pár napban nem történt semmi érdemleges. Azért nem is írtam, mert a semmiről nem lehet. Unalmas, forró napok.
Illetve mégis történt. Nem nagy dolog, de aki szereti a műveimet, az örülni fog neki. Festettem egy új képet.
Persze, hogy ez is mediterrán stílusban. Azt hiszem ez már rám annyira jellemző lett, hogy le sem tagadhatnám. Nem is akarom. Valami megmagyarázhatatlan vonzalmat érzek a Toscan vidék iránt.
Visszaütött bennem az ősök vére?
Tegnap pedig a már meglévő megrendelések mellé egy újabb is befutott. Ebben az a jó, hogy nem kell külön festenem, hanem a már meglévő képekből szeretnének választani.
Ennek nagyon örülök. Lehet, hogy lassan kezdenek megismerni? Nem merem magam elbízni, mert egyszer fent, egyszer lent. Mi van akkor, ha most csak pár képet megrendelnek, utánna már senki nem fog emlékezni rá, hogy én festek. Senkit nem fog érdekelni.

Tegnap voltam Baján és bevásároltam a festéshez pár alapvető színt, meg a kopott ecseteim helyett újakat. Hát mondanom sem kell, hogy egy rakás pénzt ott hagytam. Költséges hobbi ez a festés.
Vettem levegőre száradó gyurmát is, hogy a kertemben lévő virág támasztó karóknak a végére alkossak valami kis egyszerű dolgot. Na tessék már lassan szobrászkodom is:-)
Anyagot is vettem, mert a lányoknak kellene varrni egy- egy új halásznadrágot meg pólót. Nem tudom miért, de jobban szeretik azokat a ruhákat, amiket én varrok nekik.
Talán mert azt anya varrta és minden szeretetét beletette?
Szóval egyre több mindennel foglalkozom megint.
Csak a tanulásra is maradjon közben időm.

1 megjegyzés:

jociandi írta...

Gratula, tetszik!