2009. augusztus 20., csütörtök

Beszámoló

Nagyon lemaradtam a blog írásával, ezért elnézést is kérek mindenkitől aki többet szertett volna olvasni felőlem.
Most bepótolom, reményeim szerint semmit nem hagyok ki.
Hol is kezdjem?

Kert:
Tavasszal rengeteg magot vetettem, hogy az idei nyár gyönyörű és virágos legyen, de a májusi nagy hőség és szárazság minden magot kiszárított, hiába locsoltam.
Aztán jött az esős június és reménykedni kezdtem, hogy talán jó nyárnak nézünk elébe, lesz elég csapadék. Vettem is mindjárt egy csomó évelő növényt, és elültettem nagy lelkesen. Bízván abban, hogy amit a május elvitt attól sokkal szebbet indít el a június. Szépen is fejlődött minden.

imádom a hostákat sokszínű leveleik miatt

a liliomokat és az évelőket pedig csodás színeikért

a hortenziák és a rózsák pedig nálam favoritok

Szóval mint látszik gyönyörű volt a kert júniusban. Aztán jött a július, és a szárazság. Szinte minden növényem sínylődött a nagy melegben. El sem tudom mondani mennyire bántott, hogy így kell látnom a növényeket, amik nemrég még hatalmas örömet okoztak.
Hiába locsoltam őket, egyszerűen a nap ereje szinte leperzselte a szirmokat, megégette a leveleket. Még képet sem készítettem, mert annyira szomorú látvány volt a kert. Minden nap imátkoztam egy kicsi esőért, bár tudtam, a növények nagy részén ez már mit sem segítene.
Az előző hónapban ültetett növények szinte mindegyike kiégett, még annak ellenére is, hogy sokat locsoltam.
Szomorú látványt nyújt a kert most augusztusban is. Alig virágzik néhány növény, a rózsák valamilyen oknál fogva megbetegedtek, és nem tudom kikupásítani őket. Pedig már permetezek is. Minap láttam, hogy csúnyán megbetegedett az utcán álló diófa is. Haldoklik a kertem, és én tehetetlenül nézem. Nagyon szomorú vagyok.

azért ez a tölcséres virág nagyon élvezi a forróságot

Ez a sötét színű mályva pedig igazi meglepetésként szolgált

Kakasfesztivál:
Augusztus 15-én volt nálunk a falunap, amit kakasfeszivál néven szoktunk megünnepelni. Az idén is mint máskor itthon főztük meg az ebédet és csak a műsort mentünk ki megnézni.
Az idei évben Attila házibulija volt a fővendég. Fellépett Kacor Feri, Cairo együttes, és persze Attila is énekelt. Gyerekeim az első sorból tomboltak a műsor alatt, a kicsinek még egy aláírást is sikerült begyűjtenie Attilától és egy potyafotózást a testvérével. Itt jegyzem meg nem kicsi közreműködésemet:-)))
lányok a csápolás előtt

és utána....

na ki a sztár?

Apu:
Mint már írtam aput beszállítottuk a megyei kórházba "gömbcsuklózásra". A műtét megtörtént, aput pedig tegnap hazaengedték a kórházból. Már szinte szalad:-)))

Görbebot van nálam és nem félek használni!!!

Péntek:
Nagyobbik lánykám kinőtte a meglévő bútorait. Így elérkezett az idő, hogy egy újabb taggal bővítsük az elemeket. Pehhünkre már nem gyártják azt a fajta kisbútort. Na jól kiszúrtak velünk gondoltuk, és tanácstalanságunkban csak ültünk az autóban. Nem voltunk felkészülve egy komplett szekrénysor megvásárlására. Nem beszélve arról, hogy nem is fért volna el a szobában.
Aztán egy isteni szikra megvilágosított. Illetve én már világos voltam abban a pillanatban, ahogy megláttam ezeket az elemeket. Apát volt nehezebb meggyőzni, de végül is belátta, nincs mit tenni, ezt kell hazavinni.

ebbe a négy elembe szerettem bele

Igaz, hogy most egy kicsit felemás lett a lány szobája, de ha minden jól megy karácsonyra megkapja a többi elemet is. Addig meg jó van ez így egyenlőre.
(Na ez egy kicsit Pató Pálos ugye?) Azért a lényeg gyorsan orvosolható volt, és nem is került sokkal többe mint amire számítottunk.

A héten történt még pár dolog, amiről írhatnék, de akkor nem lenne aki elolvassa olyan hosszúra nyúlna a bejegyzés.
Csak annyit még: Olyan ember bántott meg, akitől nem ezt vártam volna és nem is ezt érdemeltem volna tőle. Ha egy kicsit gondolkodott volna mielőtt beszél, akkor rájött volna, hogy inkább hálával tartozna nekem, mintsem háládatlansággal. Olyan dolgokba ütötte az orrát amihez éppen nincsen semmi köze, és ezt oly módon tette ahogyan a legaljasabb emberek teszik.
Tettét bárdolatlanságának és primitív mivoltának tudom be, és a jövőben nem vagyok hajlandó neki segélykezet nyújtani semmiben. Keressen más balekot, akit ugráltathat, és akinek bemagyarázhatja szent mivoltát. ( Csak megjegyzem régebben az ilyen emberekre kényszerzubbonyt húztak és eltávolították a külvilágtól)


Nincsenek megjegyzések: