2009. április 29., szerda

Elballagtam

Hát tessék!
Eljutottam eddig is....Tegnap délután elballagtam az iskolából, ahova négy évig jártam és sokszor már azt hittem soha nem lesz vége. Vége lett!
Már délben megkezdődött számomra a nagy készülődés, ugyanis új frizurával kívántam megjelenni a ballagáson. Részben sikerült is, részben nem. A frizura ugyan elkészült, de már a desing-re nem mar
adt időnk. (A melír kimaradt a hajból). Rohantam (száguldoztam) az autóval hazafele, itt felvettem a lányokat, meg az embert, Csávolyon aput és már mentünk is a suliba. Nekem már délután 4-re ildomos volt ott lenni.
Amíg vártuk a csengetést, addig beszélgettünk, és megajándékoztuk az oszt. főt. Kell
emes meghitt beszélgetések voltak, mindenkinek volt a másikhoz pár jó szava. Bár mi mindig is olyan osztály voltunk, ahol veszekedés nem igazán volt.
Aztán csengettek.
Megindultak az osztályok lefele az emeletről, majd a legvégén mi indultunk kifele a főbejáraton a könyvtárból. (Számunkra az a hely lett feldíszítve) Végigballagtunk a kis utcán, és az iskola hátsó bejáratán megérkeztünk a sportpályára.

Egy élmény volt végig vonulni a sok fiatal között akik a ballagóknak sorfalat álltak. Vegyes érzések keringtek bennem. De jó volt! Életem utolsó nagy felhajtása. Ezt soha nem fogom elfelejteni.
Erzsi barátnőm,- akivel már az elején nagy egyetértésben voltunk -kísért engem az úton.
Már első évfolyamon megállapodtunk, hogy nem hagyjuk egymást elkallódni és végig csináljuk a négy évet bármi is lesz. Ezúton is szeretném megköszönni neki, hogy mikor kellet
t támaszom volt, és fenékbe billentett mikor szükség volt rá.
A legjobb az egészben az volt, hogy velem volt a családom is. Osztoztak örömömben és úgy ünnepeltek, mintha ezt 19 évesen csinálnám végig.
Este pedig mikor hazaérkeztünk és megfürdettem a lányokat, várt egy meglepi. Apa elvitt egy étterembe.
Ünnepeltünk! Bort ittam és valami nagyon finom kaját ettem. Meghitt vacsora volt kettesben, amire már régóta nem volt példa.
Hogy mi lesz ezután? Erre az osztályfőnök becsempészett idézete adja meg a választ.
"Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemed, hogy meglássa azt."
/Wass Albert/
Köszönjük Sasi Judit osztályfőnöknek!

Nincsenek megjegyzések: