Szalagavató

Február 6-án, Pénteken volt a szalagavatónk.
Ez azért hír értékű, mert az iskola történetében talán mi vagyunk az első levelezős osztály, akik részt kívántak venni a szalagavató ünnepségen. Szerintem senki sem bánta meg, mert nagyon jól sikerült buli volt. A műsor amit a diákok és a tanárok is előadtak, szinte első osztályú vot.
Nagyon jól esett, hogy az igazgatóhelyettes külön megemlítette a levelezős osztályt is amikor köszöntötte a tanulókat. Azután feltűzte az osztályfőnök a szalagokat, mindenkinek egyenként.
Az pedig, hogy nekünk is van két tanulónk akiknek az igazgató tűzhette ki azt a bizonyos szalagot, büszkeséggel tölt el és arra sarkall, hogy mindenkit bátorítsak arra hogy tanuljon.
Persze nem én voltam egyik tanuló sem, de nagyon jól esett és meg is tapsoltuk az oszály társainkat. Még egyszer gratulálok nekik:
Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok munkájuk van az eredményeik mögött és ez becsülendő!

Műsorral kedveskedtek a végzős diákoknak az alsóbb oszályokba járó hallgatók és a tanárok is.
Az iskola megpróbál egy új hagyományt bevezetni, mégpedig a nyitótáncot. Most volt először, és remélem a következő években is lesz, mert nagyon szép vot.

Kaptunk vacsorát is ami szintén mennyei vot, annál is inkább mert a műsor végére mindenki nagyon megéhezett.
A menü egyszerű és nagyszerű: gordon blu és sült hús burgonyával és káposztával. Személy szerint én annyira gyorsan kezdtem enni, hogy hiába voltam farkaséhes, nem tudtam megenni az adagomat. Odaadtam a mellettem ülő Zolinak aki szívesen fogadta és nem csak az enyémet, hanem a többiekét is akik hasonlóképpen jártak mint én. Hiába Ő még fejlődő szervezet!:-)))
Desszertet is szervíroztak: somlói galuskát. Az már végképp kifogott rajtam. Kb a felét tudtam megenni.

Vacsora után pedig megkezdődött az őrült buli. Isteni hangulat kerekedett, és mindenki táncolt.
A fűszeres bornak és a pezsgőnek köszönhetően feltűnően oldódtak a gátlásaim és úgy bele jöttem a táncolásba, hogy még én sem gondoltam volna. Vannak erről is képek, de azt a jövő héten kapom meg. Az oszálytársak és a tanárok is fényképeztek.
A legjobb az egész buliban az volt, hogy a tanárokat is teljesen új oldalukról ismerhettük meg.
Van olyan tanár akiről el sem tudtam volna képzelni, hogy így el tudja engedni magát, és van olyan is aki hozta a formáját.
A buli kellős közepén készített Erzsi barátnőm egy fényképet az osztályfőnökömről és rólam.

Ezt a képet nagyon fogom őrizni, hiszen az én ikolás éveimet tekintve Ő a legjobb osztályfőnök!
Levelezős osztály lévén nem igazán volt kötelessége (szerintem) minket pulyulygatni és ügyes bajos dolgainkkal foglalkozni, de Ő mindig készséggel állt rendelkezésünkre akármilyen jellegű problémánk is adódott. A matematikát és kémiát pedig lelkiismeretesen próbálta megértetni velünk és ha szükségét látta plussz órákat is töltött velünk. Köszönet érte!:-)))

Számomra hamar véget ért a buli, mert már nagyon álmos lettem 11óra körül és szépen elbúcsúzva a többiektől hazafele vettem az irányt.
Számomra meghatározó élmény volt így felnőttként részt venni a saját szalagavatós bulinkon, és örökké emlékezni fogok rá.
Viszont ahogy az igazgató is mondta :"a neheze most jön" . Az érettségi vizsgák májusban. Mostantól szorgalmas tanulással kell telnie az elkövetkezendő hónapoknak, hogy utánna egy utolsó ünnepléssel lezárjuk életünknek ezt a szakaszát.
Ui.: Ide tartozom még egy képpel. Hát itt van: