Reggeli után mindjárt bele is kezdtem: mosogatás, söprögetés, felmosás. Mindezek után, mivel gyönyörűen sütött a nap, nekiláttam leszedni a nagy ablakokról a függönyöket a nappaliban. És ha már úgy is leszedtem a függönyt akkor meg is pucoltam az ablakot, meg a keretet is. Persze mindehhez el kellett költöztetni a rengeteg virágot az ablakpárkányról meg az ablak közeléből. Ahogy elhúzogattam őket, láss csodát! Tele volt piszokkal helyük. Hát azt is kitakarítottam.
Azt hinné az ember ezzel el is ment a délelőtt. Hát akkor az az ember nagyot fog nézni, mert csak 10 óra volt.
Kénytelen voltam nekiesni a számítógépnek, mivel időközben elkezdett szakadni az eső. Esőben kertészkedni viszont még én sem fogok:-)
Hát ez lett a nap veszte. Alig, hogy a gép elé ültem véletlenül scrapbookos oldalra tévedtem. Aki ismer az sejtheti, ennek jó vége nem lesz! Nem tévedett!!!
Rendesen beindult a hörcsög effektus;-)
Bár a nyelvtudás-vagy nem tudás- némileg gátat szabott neki.
Csak töltöttem lefele az anyagot(és még mennyit tudtam volna:-( ) és már tele volt vele az asztal, mire elkezdtem őket kicsomagolni. Aztán rendeztem a helyükre és rendet tettem a scrappes mappában.
Gondoltam, ha már így elment a napom (mert mire végeztem már délután lett) megkeresem az ezzel foglalkozó internetes ismerősömet és összehozhatnék valamit a segítségével.
Megjegyzem hiába vagyok nagy rajongója a digitális scrapbook-nak, nem nagyon értek hozzá.
Pechemre Andi nem volt gépközelben, így inkább tovább gyűjtögettem.
Gyönyörű dolgokat sikerült zsákmányolnom és remélem valamikor fel is tudom használni.
Holnap biztosan nem lesz alkalmam kipróbálni a tudásomat, illetve annak hiányát a digitális scrap területén, mert apa bejelentette: Az akácost kell felmettszeni és kitakarítani. Ha pedig már így alakult, akkor én is felásom az új ágyásnak a földet. Meg hmmm.... ha jobban meggondolom van a kertben éppen elég munka. Elég volt a léhaságból egy nap!
„A képzelet az alkotás kezdete. Elképzeljük, amire vágyunk, azt akarjuk, amit elképzelünk, s végül megalkotjuk, amit akarunk.”
Shaw, George Bernard
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése