Most annyi a különbség, hogy viszek két remekbe szabott képet( szerintem remekbe szabott) és egy nagyon régit, még a tanulás előttit, amit már régóta nézegetek, mert valamit elrontottam rajta.
Gondolom hátha megtudjuk javítani.
A két remekbe szabottat már mutattam az előző bejegyzésemben.
Mikor meglátta Gyuri bácsi azokat a képeket, nagyon megdicsért. Nem is kellett rajtuk javítani semmit. Azt mondta úgy jók ahogy vannak. Hát én ennek nagyon örültem, mert bevallom nagyon félek attól, hogy lealázzák a képeimet.
Aztán nekiláttunk megjavítani az elrontott képet. Ez lett belőle:
Egy kicsit a dombtetőt alakítottuk át, meg a domboldali szőlő sorokat. Még mindig nem tökéletes, de már legalább nem annyira szembetűnő a hiba. Még javítgatok egy kicsit rajta, ha lesz kedvem.
Aztán neki fogtunk egy általam választott képnek. Már nagyon régóta nézegetem ezt a képet, és most rászántam magam, hogy megfessem. Csak Gyuri bácsi biztató jelenléte kellett.
Ez pedig így sikerült:
Ez a kép is 45x55-ös méret, tehát az eddigi képeimhez képest ez is hatalmas. Nagyon imádom! Ez az egyik kedvencem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése