2009. január 5., hétfő

Újra itthon!

Végre letelt az általam meghatározott felmondási idő!
Most már újra "csak" háziasszony és anya és feleség vagyok. El kellett mennem dolgozni, hogy ezt én is és a környezetemben élők is értékelni tudják. Amíg itthon voltam teljesen természetes dolog volt számukra, hogy van főtt meleg ebéd, hogy meleg van a lakásban, hogy mindenkit meghallgatok, hogy mindig van időm rájuk és rend van.
Amint elkezdtem dolgozni és ezek a dolgok hiányoztak az életükből, már is kezdték a nyafogást.
Szó mi szó én is nagyon örülök, hogy újra itthon lehetek és a családdal foglalkozhatok. Meg persze ezernyi más apró dologgal, hiszen az én életem így teljes.
Most éppen a vizsgáimra kellene készülnöm, de a meló miatt nem nagyon jutottam el az iskolába, így nem is tudom igazából mit kellene tanulni. Most nem is idegesítem magamat ez miatt. Bevállaltam, hogy ezek a vizsgák nagy bukták lesznek és majd az év végére bekeményítek.
Nagyon sok tanulás áll még előttem, mivel az idén vagyok végzős és ugye az elmúlt pár hetet is be kell pótolnom, tovább haladni az idei anyaggal és ismételni az eddig tanultakat. Hát még leírni is szörnyű nem hogy megcsinálni. De a tanulástól soha nem riadtam vissza.


Az idei évre a fogadalmam:
  1. Leérettségizem
  2. Kiállítom a festményeimet, hogy megismerjen a nagyközönség is.
Ez utóbbi törekvésemet megosztottam egy kedves ismerőssel és mindjárt felajánlotta segítségét.
Nekem mostmár csak festenem kellene. ... és fogok is , mert imádom a festést!
Teljesen kikapcsol és ellazít. A festészet által olyan helyeken járhatok ahová mindig is vágytam, de nem jutottam el.
Szóval, hogy sikerült e megvalósítani a fogadalmaimat azt itt a blogomban nyomon tudjátok majd követni, mert mindenről beszámolok nektek kedves látogatóim.
Addig is nagyon boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések: