Vége!

Ma az egyik szemem sír a másik pedig nevet. Hogy miért?
Ma elvégeztem a négy éve tartó iskolámat.
Mától én is középiskolai végzettséggel rendelkező nő lettem.
Letettem az utolsó évzáró vizsgámat is, és készülök az érettségire.
Hogy sajnálom e?
Most egyenlőre tudja a fene. Amit most érzek meghatározhatatlan. Szerintem még fel sem fogtam, hogy már nem kell minden kedden és csütörtökön iskolába menni, hogy nem kell többet vizsgákra készülni, nem kell többé a buszra várnom.
Ha jobban belegondolok, hiányozni fog.
Volt valami rendszer az életemben. Nem olyasfajta mint amikor itthon redszeresen az csinálom amit előtte nap meg az azelőtti nap csináltam. Az monotónia.
Ez más volt! Mindig történt valami. Sokat nevettünk együtt, vitatkoztunk, segítettük egymást.
Megszerettem azokat az embereket akikkel együtt voltam az iskolában, együtt készültünk a vizsgákra.
Kicsit sajnálom, meg nem is.
A lényeg az ,hogy most már "csak" az érettségi van hátra.
Azután mi lesz?
(Egyenlőre az a biztos, hogy 29-én ballagok, május 4-én pedig megkezdem az érettségi vizsgáimat.)
Nem tudom...... Helló nagybetűs világ! Most már nekem is dolgoznom kellene valamit:-)
Eljött az ideje a karrier építésének.
Ha ha ha....34 évesen. Végül is jobb később mint soha.

Más:
Jövő héten hétfőn nyílik a kiállításom, a Rémi kultúrházban. Minden érdeklődőt szeretettel várok.

Szóval....

Szóval itt vagyok újra, ahogy megígértem! Igaz egy nappal később, de nem fog bánkódni senki szerintem, hogy lemaradtam egy nappal. Megérte!
Pénteken nem ettünk halat, mert ugyan kellett volna a nagyböjt miatt......bocs az illetékestől.
Át tettük a dolgot szombatra. Ugyanis szombaton ünnepeltünk mindent, amit csak áprilisban meg lehet ünnepelni.
Április 6: Bettike születésnapja
Április12-13: húsvét
Április 15: az én születésnapom!
Április18: anyósék házassági évfordulója.
Szóval összejöttek az ünnepek áprilisra, és úgy gondoltuk csapunk egy nagy családi bulit. Hát a buli elmaradt, vagyis inkább a buli hangulat. Azért az emberem megfőzte a halat-ami igen finomra sikeredett, és le a kalappal érte,- én szépen megterítettem az asztalt, megköszöntöttük Bettikémet. Volt virág, torta, meg jókívánság, de semmi több. Elmaradt az a jó hangulat amit vártam.
Na nem baj, este megfőztem a sonkát, szépen kidíszítettem Nikikém segítségével és jóízűt ettünk a sonkából, tojásból, retekből, paprikából, meg tormából. Az este nagyon jó hangulatban telt, és ez volt a lényeg, hogy a szűk családommal jól éreztük magunkat.

Vasárnap reggelre megjött a gyerekeknek a nyuszika. Niki egysoros görkorcsolyát kapott, Bettike pedig egy nagy tábla csokoládét és a korcsolya árát. Azért, hogy szó ne érje a nyuszika háza elejét:-)))
Összeszedtük az ajándékokat Csávolyon is, majd anyósékhoz mentünk ebédelni. Marhalábszár volt a menü. Miután jól belakmároztunk, eldöntöttük, hogy valahogy le kellene mozogni a sok kaját, így hát elmentünk Kiskunhalasra egyet úszni. Már igencsak estefelé járt mire hazavergődtünk mint egy vert hadsereg. Mindenki hulla fáradt volt. Na nem is kellett senkit altatni:-)
Hétfő: Nagy locsolkodási nap. Azt hiszem ez a hagyomány is előbb-utóbb a süllyesztőben végzi.
Legalább is erre felénk már nem nagyon szokás a locsolkodás. Ezek a mai gyerekek már nagyon lusták a falut járni és csap alá dugni a lányokat. Bezzeg az én időmben legalább három váltás ruha bánta a húsvéti locsolkodást. Öregszem....:-( Az én lányaim megúszták alig parfümösen.
A délután nagyon unalmas volt, a televízióban nem volt semmi érdemesre méltó. Vagyis csak egy film volt amit megnéztem szívesen, de azt is csak azért, mert nagyon régen láttam, és valamikor olvastam is . Elfújta a szél. Mára már egy kicsit idegesítő volt számomra Scarlett állandó jajveszékelése, de Red Battler még mindig az a rossz fiús hős akit imádok. Nem tehetek róla nem szeretem korunk nyálas "hőseit". Sokkal inkább bejönnek a zsivány nőcsábászok, mint az ex 007-es Brosnan.
Végre kedd lett és gyorsabban telt a nap is. Nagyon sokat tanultam és megtudtam a matek eredményemet is. Hát nem vagyok tőle elájulva. Amennyit gyakoroltam, meg idegeskedtem, csak kettes lett. Hát nézzük a jó oldalát a dolgoknak, legalább görbül. Szerintem ez az érettségihez nagyon kevés lesz, úgyhogy kell szereznem egy jó matek tanárt, aki egy hét alatt felkészít. Vicces mi?

Szerda: Születésnapom van. Ma lettem 34 éves. Meg kell, hogy mondjam egyáltalán nem érzem magamat annyinak. Talán 24-nek.
Nagyon szép születésnapi ajándékot kaptam az élettől! És pont ma tudtam meg!
Na nem kell mindjárt nagy dolgokra gondolni, csak egészen apró dolog, de nekem mégis sokat jelent.
Kiállításom lesz!!!!!!!
Igaz, hogy csak itt Rémen a lakhelyemen, és nem is önálló, hanem más művészek munkái is lesznek, de zömében az én képeimet lehet majd látni. Ha minden igaz akkor Pénteken nyílik a kiállítás, és közel egy hónapig lehet megtekinteni a képeket a Rémi művelődési hát kistermében.
Nagyon örülök a dolognak, de nem is tudom igazán mit szóljak. Megint a jó öreg kételkedés....

Mostmár igazi!

Itt a tavasz, ez már biztos!
Aki ezt eddig nem vette volna észre az biztosan valami barlang mélyén szundikált eddig.
Én már csalhatatlan jeleit láttam a tavasznak már egy hónappal ezelőtt, mikor a +25-nek még a nyoma sem volt:-)))
És lám, nekem volt igazam mostanra már igazából megérkezett!
A kertem tele van tavasszal nyíló virágokkal, a fák lombot bontottak, a madarak énekelnek, a fecskék is megérkeztek, a gólyák is javítgatják a fészkeket, és a lányok is szoknyában járnak-ez utóbbi jó hír a férfiaknak. Figyelem a forgalomra veszélyes az e tájt való nézelődés!!!!
Nagyon örülök a jó időnek:-végre könnyebb ruházatban kertészkedhetek, és a tanulás is kellemesebb a teraszon üldögélve mint a lakásban.
A matek év végi vizsgán túl vagyok, az eredményt leghamarabb hétfőn este tudom meg.
Apa rendes volt a vizsga előtt, mert a feszültségemet oldandó elvitt egy étterembe vacsorázni.
Kedden volt a nagyobbik lányom szülinapja, szerdán pedig az enyém lesz. Ezért holnap (Szombaton) nagy családi összeröffenés lesz nálunk. Húsvéti halevés+ születésnapok ünneplése.
Képek és beszámoló majd hétfőn este!
Ma elég sokat voltam kint a kertben, mert hát ugye itt a húsvét, jönnek a locsolók. Rendbe kell tenni a kertet, meg az utcát. Meg is lett az eredménye. Szép barna már az arcom, de már a derekam és a karom is:-)))
Ma még sütni is volt kedvem. Már idejét sem tudom mikor sütöttem kuglófot. Hát ma bepótoltam. Mondanom sem kell, mekkora sikert aratott. A lányok amúgy is nagyon szeretik, most meg nagyon ki voltak rá éhezve. Sajnos nem voltam eléggé gyors, és már fele elfogyott, mire eszembe jutott, hogy le kellene fényképezni.

Kiállításon

Tegnap este elmentünk a lányokkal, a kiállítás megnyitójára.
Már nagyon várta mindkét lány, persze , hogy én is, mégis volt bennem valami félelem.
Még nem voltunk megnyitón, és fogalmam sem volt hogyan öltözzünk, így kicsíptük magunkat rendesen.
Mikor megérkeztünk Gyuri bácsi éppen interjút adott a bajai Tv-nek, nem akartuk zavarni, inkább körülnéztünk a kiállított képek között.
Számomra nem volt meglepetés, mert már láttam a képeket röviddel elkészültük után, de a legkisebb lányom Niki nem győzött áradozni a festmények láttán.
"Anyu ezek olyan gyönyörűek, hogy legszívesebben mindet hazavinném"-mondta nekem lelkendezve.
A kiállítás megnyitója is kellemes műsor volt, egy fiatal lány énekelte az Edda: Álmodtam egy világot magamnak C. számát. Isteni hangja volt, csak lehetett érezni a feszültséget az előadásában, és személy szerint ez engem is feszültté tett. Utána következett egy idősebb hölgy, aki Babits Mihálytól olvasott fel egy versrészletet, aztán pedig Gyuri bácsi lánya ismertette és megnyitotta a kiállítást.
Rengeteg féle ember gyűlt össze, és mindenki nagyon kedves volt. Ami engem meglepett, hogy nagyon sok volt a fiatal is. Az egészen fiatal!!! Lehet, hogy ezek után át kell értékelni a fiatálságról alkotott véleményemet?
Lényegében kellemes este volt, és el is határoztam, hogy veszek egy képet én is!
Van már egy eredeti Tamásy festményem, de annyi jó kép volt ott, hogy megkívántam néhányat. Sajnos a pénztárcám csak egyet engedélyez, az ember meg fogalmam nincsen, hogy mit fog szólni ehhez az egyhez is. A lakás már így is olyan mint egy galéria. ( Persze a kiállítási darabok benne többnyire a saját mázolmányaim:-))) és fele annyira sem értékesek)

Szűnni nem akaró rágcsálás......

Nem értem mi van velem!?
Állandóan rágcsálnék valamit mint egy kis egér. Jöhet szotyi, mogyoró, sütemény, nyers répa, én mindent felfalok.
Mióta elhatároztam, hogy fogyni fogok, állandóan éhes vagyok. És nem tudom megmondani mit ennék. Valamire nagyon vágyom, de még magam sem tudom mire, így kísérletezem. Egyszerűen felfalok mindent amit látok és ehető:-)))
Tegnap egész délután a lánykámnak segítettem felkészülni az újságíró versenyre. Írtunk egy csomó cikket (hírt, riportot, kommentárt, stb.) Illetve én diktáltam kicsi lelkem meg írta. Nagyon meg vagyok magammal elégedve, isteni cikkek lettek. Csak az a baj, hogy nem annak a fejéből pattantak ki, aki a versenyen fog részt venni. Én pedig nem lehetek ott!
Remélem azért megértett valamit az újságírásból és használni tudja az általam megfogalmazott dolgokat. Ugye mondanom sem kell, hogy diktálás közben fel-le járkáltam és közben rágcsáltam.
Lehet, hogy átváltozok valami rágcsáló félévé? Mint Kafka művében a főhős?
Ha így folytatom biztos vagyok benne, hogy átváltozáson megyek keresztül, csak nem fajt változtatok, hanem alakot. Jó nagy fenekű hájas ...... leszek.
Ezt felismerve este mikor vásárolni indultunk, szándékosan nem vettem semmiféle rágcsát, hanem rengeteg gyümölcsöt és zöldséget tettem a kosárba. Ember legnagyobb bánatára:-)))
Gondoltam szolidaritásból Ő se egyen édességet és olajos magvakat.
Nem maradt más választása, neki is" kecskévé "kell válnia, ha nem akar éhen maradni.

Véremet adtam

Tegnap átjáróház volt nálunk.
Itt a tavasz , és a szomszédasszonnyal ilyenkor szoktunk növényeket cserélni. Na tegnap reggel ő volt az első látogatóm. Azután apósom jött a létráért, tavaszi nagytakarítást csinálnak anyóssal.
Aztán pedig megjöttek a kábelszerelők. Ja, hogy nem mondtam volna még? Szolgáltatót váltottunk!
Mostantól már az internet szolgáltatóm adja a televíziós műsort is. Már most sokkal színvonalasabb a műsor és a vétel is tisztább. A csatornák között nincsen eltérés, mindegyik egyformán tiszta és jó minőségű. Most van kb. 80 csatornánk ( hogy minek?) két televízióra és kevesebbet fizetek mint az előző szolgáltatónál egy televízióra. Azért akárhogy is ez megéri.
Közben persze angolt kellett volna tanulnom, de ebben az átjáróházban ki tud tanulni?
Délután mikor megebédeltem, elmentem adakozni. Másom nem lévén, a véremet adtam.
A Vörös Kereszt véradást szervezett a falunkban. Én többnyire megyek és az elsők között adom véremet, de sajna az utolsó kettőn nem tudtam ott lenni, ezért tegnap fontosnak tartottam, hogy elmenjek.
Szépen megszűrtek, és levették a véremet. Jóóóó sokat. Fogalmam nincsen mennyit szoktak levenni, de nekem nagyon hamar lefolyt az a három zacskó vérem. Szerencséjükre (meg az enyémre) nagyon jó vénám van és könnyű bele tűt szúrni. Egyáltalán nem fájt, és nagyon jól esett, hogy ott állt mellettem egy emberke és folyton kérdezte, hogy minden rendben van e.
Úgy vigyáztak ránk, mintha valami értékes műtárgyak lennénk. Ez jólesett. Legalább itt figyelnek az emberekre. Ha kórházba kerülnék, úgysem figyelne rám senki. Sajnos ez az általános észrevételem.
A csapolás után hazamentem, és nem is tudtam semmit csinálni, mert folyton szédültem, úgyhogy le is feküdtem és szundikáltam egy kicsit.
Jobban lettem tőle, de továbbra is gyengének éreztem magamat. Hiányzott egy csomó vérem nincs mit csodálkozni ezen. A lányom azt mondta úgy nézek ki mint aki már készül meghalni:-)
Azért az még odább van ....remélem. De tény, hogy a szemem alatt nagy sötét karikák díszelegtek. Elég csúnyán festettem. Nem értem mi történhetett, ennyire még egy véradás sem viselt meg. Talán már eleve le voltam gyengülve.
Azért nem kell aggódni, mára már jól vagyok és újra a régi. Legalább elmondhatom, hogy megmentettem valaki életét, vagy hozzájárultam a gyógyulásához:-) Ez nagyon szívmelengető érzés.
Az angol tanulás pedig ma délelőttre maradt. Hááát nem is tudom mi lesz vele.? Annyira nincs kedvem, és nem is érdekel....pillanatnyilag.
Persze, hogy a kert fontosabb. Az a szerencsém, hogy most rossz idő van, nem tudok kimenni.

Hétvége

Hát vége ennek a hétnek is!
Ahogy ígértem megosztom a képeket és az élményeket a történtekről.
Nagyjánól az történt amire számítottam.
Itt a kép amit alkottunk szombat délelőtt: Nekem személy szerint nem tetszik, mert ....nem is igazán tudom miért nem. Olyan mintha ettől lenne sokkal jobb tájképem is. Ugye?
Szombat: Festés után elmentünk Bettikémmel a Sándoroknak valami ajándékot venni. Nem voltunk tele ötletekkel, így egy teljesen ötlettelen , de hasznos ajándékot kapott mindkét Sándor.
Apunak egy isteni illatú, szemtelenül drága borotválkozás utáni arcszeszt zsákmányoltunk, az Öcsémnek pedig egy nagyon sportos és szintén dögös illatú dezodort, plussz egy tábla epres csokit!
Hiába 20 a csokoládét pont úgy szereti mint a gyerekek:-))
És ha már annyira benne voltunk a bevásárlásba, akkor gondoltuk kidíszítjük a lakást a tavasz és a közelgő húsvét jegyében. Tehát vásároltunk dekorációnak való anyagot. Aki ismer már tudhatja, hogy én nem veszek kész dekot, hanem magam készítem el a dekorációkat.
Alig, hogy hazaértünk a lakás fél órán belül már díszben állt.
Ja majd elfelejtettem a legfontosabbat. Kaptam egy meghívót Gyuri bácsi kiállítására. Nagyon örültem neki, mert engem még személy szerint nem hívtak meg kiállításra. Voltam már pár művész galériáját megnézni, de még nem kaptam a megnyitó ünnepségre meghívót soha.
Estefele mikor apa hazaért, végre valóra váltotta a régen tett ígéretét, megcsinálta a virágoknak a kapaszkodó állványt az én utasításom szerint. Illetve az elképzeléseim szerint, mivel nekem fogalmam nincsen hogyan kellene ilyesmit készíteni. Azért segítettem neki amiben tudtam.
A képet majd akkor rakom fel, ha már le is festettem és beállítom a helyére.
Vasárnap: Reggel nem is tudom miért, de már 6 órakkor felébredtem. Nem is maradtam ágyban sokáig, mert hallottam a kismadarak csicsergését, ami azt jelenti ,hogy odakinn nagyon jó idő van.
Megreggeliztünk apával( Niki tegnap a mamánál aludt, Betti pedig 10óráig nem is jön elő a szobájából) és mindenki ment a dolgára. Személy szerint én megmetszettem a rózsákat, amit a kezem jól meg is bánt, mert össze- vissza vagyok karmolászva. Mert hát:" nincsen rózsa tövis nélkül." 36db rózsatőről van szó tehát ez tetemes mennyiség, és ezt egy délelőtt alatt. Persze megnyírtam az ágyásban lévő levendulákat meg az évelőknek is megigazítottam a frizurájukat.
Ebédre anyuékhoz mentünk Csávolyra. Igen megint plussz két kilóval zártam. Hiába anyu főztjének nem lehet ellenállni. A süteményei meg ......hmmmmmmm. Szerintem megérdemli az ország legjobban főző anyukája címet!
Délután mikor hazaérkeztünk már nem volt kedvem kimenni a kertbe, mert nagyon megfájdult a fejem és a szél is nagyon megerősödött. Úgyhogy lepihentem egy kicsit és el is aludtam.
Valamivel később mikor kialudtam magam, már a gépnél ültem és szörföztem.
Megint megtaláltam egy nagyon régi kedvenc zenémet. Itt.
Jövő hétre már állítólag nagyon jó időt jósolnak a meteorológusok. Tehát ki a szabadba aki csak teheti!!!!