Véremet adtam

Tegnap átjáróház volt nálunk.
Itt a tavasz , és a szomszédasszonnyal ilyenkor szoktunk növényeket cserélni. Na tegnap reggel ő volt az első látogatóm. Azután apósom jött a létráért, tavaszi nagytakarítást csinálnak anyóssal.
Aztán pedig megjöttek a kábelszerelők. Ja, hogy nem mondtam volna még? Szolgáltatót váltottunk!
Mostantól már az internet szolgáltatóm adja a televíziós műsort is. Már most sokkal színvonalasabb a műsor és a vétel is tisztább. A csatornák között nincsen eltérés, mindegyik egyformán tiszta és jó minőségű. Most van kb. 80 csatornánk ( hogy minek?) két televízióra és kevesebbet fizetek mint az előző szolgáltatónál egy televízióra. Azért akárhogy is ez megéri.
Közben persze angolt kellett volna tanulnom, de ebben az átjáróházban ki tud tanulni?
Délután mikor megebédeltem, elmentem adakozni. Másom nem lévén, a véremet adtam.
A Vörös Kereszt véradást szervezett a falunkban. Én többnyire megyek és az elsők között adom véremet, de sajna az utolsó kettőn nem tudtam ott lenni, ezért tegnap fontosnak tartottam, hogy elmenjek.
Szépen megszűrtek, és levették a véremet. Jóóóó sokat. Fogalmam nincsen mennyit szoktak levenni, de nekem nagyon hamar lefolyt az a három zacskó vérem. Szerencséjükre (meg az enyémre) nagyon jó vénám van és könnyű bele tűt szúrni. Egyáltalán nem fájt, és nagyon jól esett, hogy ott állt mellettem egy emberke és folyton kérdezte, hogy minden rendben van e.
Úgy vigyáztak ránk, mintha valami értékes műtárgyak lennénk. Ez jólesett. Legalább itt figyelnek az emberekre. Ha kórházba kerülnék, úgysem figyelne rám senki. Sajnos ez az általános észrevételem.
A csapolás után hazamentem, és nem is tudtam semmit csinálni, mert folyton szédültem, úgyhogy le is feküdtem és szundikáltam egy kicsit.
Jobban lettem tőle, de továbbra is gyengének éreztem magamat. Hiányzott egy csomó vérem nincs mit csodálkozni ezen. A lányom azt mondta úgy nézek ki mint aki már készül meghalni:-)
Azért az még odább van ....remélem. De tény, hogy a szemem alatt nagy sötét karikák díszelegtek. Elég csúnyán festettem. Nem értem mi történhetett, ennyire még egy véradás sem viselt meg. Talán már eleve le voltam gyengülve.
Azért nem kell aggódni, mára már jól vagyok és újra a régi. Legalább elmondhatom, hogy megmentettem valaki életét, vagy hozzájárultam a gyógyulásához:-) Ez nagyon szívmelengető érzés.
Az angol tanulás pedig ma délelőttre maradt. Hááát nem is tudom mi lesz vele.? Annyira nincs kedvem, és nem is érdekel....pillanatnyilag.
Persze, hogy a kert fontosabb. Az a szerencsém, hogy most rossz idő van, nem tudok kimenni.