Elveszett karácsony

Nem is tudom mások hogy vannak ezzel, de szerintem karácsony előtt az emberek megbolondulnak.
Nem azzal van bajom, hogy ajándékozni szeretnének, hanem azzal, hogy mindenki megpróbálja felülmúlni a másikat. Közben pedig észre sem veszik, hogy hatalmas adósságokat halmoznak fel, amit talán ki sem fognak tudni fizetni. Egyre jobban az a benyomásom, hogy a karácsony már nem is a szeretet ünnepe, hanem a kereskedelem egy nagy fogása. Mindenki rohan vásárolni, írja a listát, hogy kinek mit, és közben tiszta ideg, hogy hogyan fog kijönni a kis pénzéből annyi sok ajándék. ( Félreértés ne essék, én is ugyanezt teszem, tettem eddig)
Számolgatom mennyi embernek kell vennem ajándékot.
1. Gyerekeim: Itt van mindjárt az első probléma. Ugye ajándék nélkül a karácsony már nem is lehet olyan szép. Pedig dehogynem. De azért ők kérik az ajándékot, nem is akármit : MP4, hajvasaló, Új hold könyv, társasjáték, mindenféle elektoromos kütyü, amikkel mostanság tömik egymás fejét, na meg persze a média is rendesen befolyásolja őket. Már itt megakadtam. Ha rájuk ennyit költök, mi marad a többire?
Emlékszem mikor még kicsik voltak mennyire örültek egy általam elkészített nadrágnak, vagy pulóvernek is. Mára ez már nem elég. Ma már kütyük kellenek, horror áron. Minél drágább, annál menőbb lesz a csaj. Na szép. A szülő meg megveszi, nem is tehet mást, ha boldogságot akar látni gyereke szemében szenteste. Ez eddig kb.10000 Ft

2. Párom: Talán Ő az egyetlen ember, akinek minden zokszó nélkül megvennék bármit amit szeretne. Megérdemli a lelkem, annyit dolgozik értünk. Viszont Ő az aki nem kér semmit. Valamit mégiscsak tennem kell a fa alá az ő számára is. Mivel szűkösek a keretek, egy határidőnapló talán megteszi. Azt viszont a legjobb szívvel. Ezt megúszom: 1500 Ft-ból.

3. Keresztfiú: A második fennakadás. Szegény húgom azt hiszi, hogy pénzzel meg lehet vásárolni a szeretetet, és a törődést. Azt kérte tőlem, hogy ne vegyek a fiának karácsonyra semmit, hanem töltsek több időt vele. Ez szép, mindaddig, amíg el nem kezdte forszírozni Ő mit vegyen a gyerekeimnek karácsonyra. Aztán kibökte, hogy elviszi a nagyobbik lányomat egy bevásárló körútra. Persze biztos vagyok benne, hogy a kicsit sem fogja közben elfelejteni. Ismervén az anyagi helyzetüket, nem tartom szerencsés ötletnek, de nem az én pénztárcám ugye....
Viszont a vissza az már az én pénztárcám. Úgy illik, hogy legalább olyan értékben kap az Ő fia karácsonyra ajándékot, amennyit Ő is költött az én két lányomra. Akárhogy is szorzok osztok nem fogom megúszni 5000Ft alatt.

4. Szülők: Bár a múlt évben megegyeztünk anyuval, hogy csak a gyerekek kapnak ajándékot, anyu nem hazudtolta meg magát, és karácsony napján ott találtam magam egy nagy ajándékkal a kezemben. Nem kívánom senkinek azt a helyzetet : szörnyen hülyén éreztem magam, mert én meg komolyan gondoltam, hogy egymásnak nem veszünk ajándékot. És nem vettem.
Ezért most próbálom némileg pótolni a dolgot, ezért készítettem a fotókönyvet. Tegnap meg is rendeltem, ezért pontos összeget is tudok. 6798Ft Ezt nem sajnálom, mert anyuék ettől többet is megérdemelnének, de hát a pénztárca nagy úr.
Anyósékkal az a helyzet, hogy csak jelképes ajándékot adunk egymásnak. Konyharuha, zokni stb. Szóval ezt tartom én az igazi karácsonyi ajándékozásnak.

5. Tesóm: Az idei év rendhagyó Öcsémnek, és a családnak is. Öcsémből ha minden jól megy pont szenteste lesz apa. Szóval nekik közös ajándék dukál. Pelenka és babaruha. Nem szánok többet, egy kisbabának úgyis mindig vásárolnak valamit. Úgy számolom ez is egy ötezer Ft-ból fog kijönni.
Akkor tehát összgzek és durván 30000Ft jön ki...... de honnan? Teszem fel magamnak a kérdést. Tél van, tehát a fűtésre kell a pénz java. Karácsonykor enni is kellene valamit, mégpedig akármit nem is lehet. Az is pénz. Karácsonyfának való is kellene, az is horror összeg. Újra kérdezem miből? Hol van akkor még a szaloncukor, a benzinpénz, amit elautókázunk az ünnepek alatt,és a többi költség amit még nem számoltam mert már teljesen belefáradtam az összeírásba.

Hol van az igazi karácsony? Mikor az emberek körbe ülték a fenyőfát és játszottak, beszélgettek, forró teát ittak, és kint esett a hó. Vagy ez már csak az én elmémben van jelen? Túl romantikus lennék?
Legszívesebben a fejemre húznám a takarót és addig ki sem bújnék alóla amíg a karácsony el nem múlik. Mert bizony ellopták a karácsonyt. Ellopták álmaim békés szeretettel teli karácsonyát. Elvitte az elanyagiasodott világ.

Szenteste

Szokás szerint ma is dolgoztam, így nem én főztem a halat.
Nálunk már ebédre megszoktuk főzni a halászlevet és meg is esszük. Vacsorára is halat eszünk.
Az idei évben anyósék főztek, mert ők a sorosak, de ha mi lettünk volna akkor sem tudtam volna ebédre megfőzni.
Na mindegy, a lényeg az , hogy mikor hazaértem a munkából letusoltam és átmentünk anyósékhoz ebédelni. Nagyon jó volt az elmúlt napok koplalása és hajtása után szépen terített asztalhoz leülni.
Meleg ebédet enni a családdal, és jót beszélgetni. Ez már nagyon hiányzott!
Ebéd után hazamentünk és mi is feldíszítettük a fenyőfánkat.
Az idén végre apát is sikerült rávenni, hogy aktívan részt vegyen a díszítésben. Igaz csak a szaloncukor feltűzését és a csúcs felrakását vállalta, de végig ott ült velünk és így is együtt lehettünk.
Nagyon sokat nevettünk és a lányok élvezték, hogy végre mindnyájan együtt voltunk. Az elmúlt napokban nemigen volt rá alkalom. Kicsit kezdett szétesni a család.
A nagy díszítés után megnéztünk egy filmet a házimoziban. Kihúztuk a nagy családi fetrengőt és élveztük a hangeffekteket. A film címe: Mamma Mia.
Oltári jó a szereposztás és a zenék is.
Mire befejeztük a mozizást már éppen este is lett és mentünk vissza a mamához vacsorázni.
Persze ott a lányok már délelőtt feldíszítették a fát és most estére már meg is érkezett a Jézuska.
Na volt is nagy öröm! Nyakláncot kapott mind a két lány.Olyan lakalmi láncot.
Vacsora után otthon is megérkezett a fa alá az ajándék...... már akinek a fa alá!
Niki mindjárt megtalálta az ajándékot (kreatív készletet), de Bettikének úgy kellett megkeresnie, mert elrejtettük neki a fenyőfán. Mire végre megtalálta a kicsi csengettyűt amibe belerejtettük neki amit már nagyon régóta szeretett volna egy ezüsláncot medállal.
Mi apával az idei évben nem ajándékoztuk meg egy mást, mert a pénzt elvitte a konyha. Tehát úgy tekintettük, hogy a mi karácsonyi ajándékunk az új konyha.
Ezután az est hátralévő része csendesen telt. Még angyalok is berepültek a nappaliba és táncot jártak:
Néztük még egy kicsit a megakarácsonyt a televízióban, aztán lassan befejeztük a napot.
Nagyon jólesett a lelkemnek, hogy újra együtt tölthettük a napot, és hangulatos szentestét varázsoltunk egymásnak.
Mindenkinek áldott karácsonyt és boldog új esztendőt kívánok!

Várakozás...

Úgylátszik nekem már csak a heti egy bejegyzésre marad időm, az is a nagylányom jóvoltából.
Rengeteg házimunkát levesz a vállamról és néha esténként én is ideülhetek a géphez.
Azt sajnálom,hogy nem tudok többet fent lenni a neten, mert így kihűlnek a netes barátságok.

Szóval nemsokára itt a karácsony. Hát ennek rendje s módja szerint mi megint alkottunk a lányokkal a hétvégén. Már elkészítettük az adventi koszorút.
A hivatalos színeket most mellőztük és inkább a lakás színeit lehet viszont látni a koszorún.
Az eredeti színek mint tudjuk a három lila és egy rózsaszín gyertya. Mi három narancsot és egy rózsaszín gyertyát használtunk fel.
Nagyon élveztük, hogy megint alkothatunk valami szépet, de legjobb az együttlét volt az egészben.
Nagyon kevés időt tudunk egymással eltölteni és erre ez az adventi készülődés volt a legjobb.
A karácsonyt is alig várjuk mert akkor sokkal több időnk lesz egymásra.
Ez az adventi időszak amúgy is nálunk arról szól, hogy próbálunk olyan programokat szervezni ahol a gyerekekkel közösen tudunk örülni. Ilyen például a karácsonyi vásár a szegedi Dóm téren, ahova az idei évben készülünk elmenni. Nagyon szeretjük még a közös korcsolyázást a bajai Szentháromság téren, s utánna a plázázást.
Szóval ez az adventi időszak a családról szól, az egymásra figyelésről, a szeretetről.

Ezért is volt számunkra olyan nagy öröm a közös koszorú készítés.
A lányok nem veszekedtek ahogy máskor mindig szokták. A kicsi kezecskék szorgosan dolgoztak és nagy egyetértés volt közöttük.
Az elkészült asztaldísznek együtt örültek.
Én pedig szívesen segítettem nekik bármiben és fényképeztem rengeteget. Olyan hamar megnőnek és szeretném, ha a karácsonyra készülés és ünnepvárás örömét magukkal vinnék a nagyvilágba és majd egyszer a saját családjukba.

Cirmi cicánkat szemmel láthatóan hidegen hagyta a készülődés az ünnepekre. Lustán elnyúlva hevert a kandalló párkányán és biztosan valami szépet álmodott, mert nagyon horkolt.