2008. december 28., vasárnap

Szenteste

Szokás szerint ma is dolgoztam, így nem én főztem a halat.
Nálunk már ebédre megszoktuk főzni a halászlevet és meg is esszük. Vacsorára is halat eszünk.
Az idei évben anyósék főztek, mert ők a sorosak, de ha mi lettünk volna akkor sem tudtam volna ebédre megfőzni.
Na mindegy, a lényeg az , hogy mikor hazaértem a munkából letusoltam és átmentünk
anyósékhoz ebédelni. Nagyon jó volt az elmúlt napok koplalása és hajtása után szépen terített asztalhoz leülni.
Meleg ebédet enni a családdal, és jót beszélgetni. Ez már nagyon hiányzott!
Ebéd után hazamentünk és mi is feldíszítettük a fenyőfánkat.
Az idén végre apát is sikerült rávenni, hogy aktívan részt vegyen a díszítésben. Igaz csak a szaloncukor feltűzését és a csúcs felrakását vállalta, de végig ott ült velünk és így is együtt lehettünk.
Nagyon sokat nevettünk és a lányok élvezték, hogy
végre mindnyájan együtt voltunk. Az elmúlt napokban nemigen volt rá alkalom. Kicsit kezdett szétesni a család.
A nagy díszítés után megnéztünk egy filmet a házimoziban. Kihúztuk a nagy családi fetrengőt és élveztük a hangeffekteket. A film címe: Mamma Mia.
Oltári jó a szereposztás és a zenék is.

Mire befejeztük a mozizást már éppen este is lett és mentünk vissza a mamához vacsorázni.
Persze ott a lányok már délelőtt
feldíszítették a fát és most estére már meg is érkezett a Jézuska.
Na volt is nagy öröm! Nyakláncot kapott mind a két lány.Olyan lakalmi láncot.
Vacsora után otthon is megérkezett a fa alá az ajándék...... már akinek a fa alá!
Niki mindjárt megtalálta az ajándékot (kreatív készletet), de Bettikének úgy kellett megkeresnie,
mert elrejtettük neki a fenyőfán. Mire végre megtalálta a kicsi csengettyűt amibe belerejtettük neki amit már nagyon régóta szeretett volna egy ezüsláncot medállal.
Mi apával az idei évben nem ajándékoztuk meg egy mást, mert a pénzt elvitte a konyha. Tehát úgy tekintettük, hogy a mi karácsonyi ajándékunk az új konyha.
Ezután az est hátralévő része csendesen telt. Még an
gyalok is berepültek a nappaliba és táncot jártak:
Néztük még egy kicsit a megakarácsonyt a televízióban, aztán lassan befejeztük a napot.
Nagyon jólesett a lelkemnek, hogy újra együtt tölthettük a napot, és hangulatos szentestét varázsoltunk egymásnak.
Mindenkinek áldott karácsonyt és boldog új esztendőt kívánok!

2008. december 25., csütörtök

December 23

Az utolsó pillanatban de a konyha végre elkészült!
Teljesen a hatása alatt vagyok. Szerintem gyönyörű lett. És olyan amilyent én szerettem volna!
El sem hiszem hogy végre megszabadultam attól a ronda régitől és egy igazi mediterrán hangulatú csinos kis konyhám lett.
Tessék gyönyörködni:

A képek nem adják vissza azt a színt amit én valójában választottam ,de cseresznye színű a bútor.

December 21


Ma reggel mikor felébredtünk, már indultunk is Bajára. Aranyvasárnap volt és nekünk még sem fenyőfánk nem volt ,sem karácsonyi ajándék a gyerekeknek. De még egy darab hús sem volt a fagyóban amit meg lehetett volna főzni karácsonykor.
Szóval reggeli nélkül 8 órakor irány a város!
Mindjárt az égszerboltban kezdtük a vásárlást. Nagylányunk van megérdemli, hogy valami igazán szép ajándékot kapjon, mert rengeteget segít nekem a házimunkában mióta dolgozom.
Nélküle nem is menne itthon az élet.
Szóval választottunk neki egy igazán elegáns én nem kihívó ezüstnyakláncot, mert ezt kért a Jézuskától a levelében. ( Mert nálunk még szokás a Jézuskának írni levelet.)
Aztán irány a játékbolt. Ott megvettük a keresztfiunknak azt a játékot amit a tesóm félretetetett.
Ezek után irány a TESCO. Bevásároltunk mindent amit kellett. Karácsonyi szalvéta tartós élelmiszer, hús és minden ami az ünnepi menühöz kell.
Mindezek után pedig egyvágtában irány haza.
Itthon gyors hideg ebéd, aztán nekiestünk újra a konyhának. Ez már a hálásabb része volt a feladatnak, mert a bútort kellett beállítani. Ismét este 10 körül fejeztük be a munkát.
Másnap pedig megint irány a meló.

December 20


Ma munka után nekiláttunk végre a konyha átrenoválásának saját kezűleg.
Mikor hazaértem, gyorsan Bettikém segítségével kipakoltuk a szekrényeket, apával pedig kihordtuk azokat.
Végre megkezdődhetett a nagy munka. Apa gyorsan lealapozta a falakat, lefestette a mennyezetet.
Mire ezzel végzett már kezdhettük is az antikolást. Hát mit is mondjak nem egy könnyű művelet. Mikor apa felvitte
a színt körkörös mozdulatokkal egészen könnyűnek tűnt a művelet. Várni kellett egy kicsit amíg megszárad és aztán lehetett puha ronggyal körkörösen áttörölgetni. Ekkor kapta meg az igazi anitkolt stílusát. Nekem nagyon bejön, de utánna egész éjjel nagyon fájt a vállam. Pedig én aztán bírom a fizikai munkát....
Közben én azért létrára is másztam és fent a stukkóknál ecsetet fogtam és óvatosan körbefestettem, hogy nehogy színes legyen a fehér része. Meg persze mindjárt csempét is tisztítottam.
Nem panaszkodhattam eléggé jól haladtunk a munkákkal. Este fél tízre be is fejeztük a festést.
Elégedett vagyok a művünkkel:-))))

December 17

Ma ebédidőben beszaladtunk Bajára........nem szaladtunk, hanem autóval mentünk. Az ember meg én.
Meg kellett venni a festékeket a konyha renoválásához. Hála a jó égnek sikerült olyan stílusú festéket vásárolni a milyent mindig is szerettem volna a konyhába és nagyon passzol az új konyhabútor színéhez.
Ha már vásároltunk akkor megvettem az új csillárt is hogy teljes legyen az összkép.
Nagyon rohantunk haza mert vissza kellett érnem nyitásra.
Nem szeretem az ilyesmit nagyon gyorsan elintézni, de most muszáj volt. Az volt a szerencse, hogy tudtam mit akarok és így gyorsan ment a dolog.

December 12

Ma végre beindult a nagy átalakítás!
Délután meghozták a konyhabútoromat amit még a múlt héten megvettünk.
Nagyon megörültem neki, csak az volt az egyetlen bánatom, hogy nem volt időnk kifesteni a konyhát.
Mire hazaérkeztem este már a fővezetéket is kicserélték a Démászosok. Mondtam, ha valami beindul akkor minden megy utánna mint a karikacsapás.

December 9

Ma új frizurám lett!
Az emberemnek nagyon tetszik,nekem pedig csak annyi a bajom vele hogy az első zuhanyozásig lesz ilyen egyenes. Utána megint begöndörödik mint a rackabirkájé
.
Na milyen vagyok?
Ez nem a legjobb kép rólam. Azt hiszem öregszem!