Tegnap nem tudtam bemenni Bajára Gyuri bácsi kiállítására, pedig nagyon szerettem volna. Kicsit rosszul is érzem magam emiatt, de bepótolom mikor a városban járok majd.
Ma viszont kép keretezés volt. Apa elvállalta, hogy bekeretezi a képeimet. Úgy is itthon van és nagyon unatkozik. Nekem meg legalább nem kell attól tartani, hogy elrontják a keretezést. Itt van helyben és felügyelem melyik képhez milyen keretet csinál.
Már nem sok időm van a csanádi kiállításig, így igyekeznem kell a képekkel is . Szinte hetente kell még egy- egy képet festenem. Az sem lenne baj, ha naponta festenék egyet, de sajnos most pénz szűkében vagyok és a festékek igencsak fogynak. Nem bánnám, ha lenne némi megrendelésem, hogy legalább a festékek árát megkeressem. De sajnos gazdasági válság van. Egy festmény az utolsó amire az emberek pénzt adnak ki. Remélem ez a kiállítás egy kicsit azért hoz a konyhára.
Na meg jobban megismernek az emberek és talán a stílusom is tetszeni fog valakinek.
Most egy várat, a Füleki várat festettem meg.
Eléggé sötét volt a fénykép amit sikerült megszereznem róla, így a színeket én próbáltam meg kitalálni milyen is lehet.
Hát íme:
Nem vagyok benne biztos, hogy jól eltaláltam az arányokat, de talán még elmegy.Ez most még natúr kép, egy pár napig nézegetem ,és javítok rajta ha nem tetszik valami. Mindig így szoktam. Mikor úgy gondolom, hogy elkészült, nem véglegesítem, hanem nézegetem még legalább egy hétig. Közben kijavítok rajta ezt azt, és mikor úgy gondolom hogy többet nem tudok tenni hozzá akkor véglegesítem és lekenem egy lakkréteggel.
Szóval úgy nézzétek, hogy nem a végleges kép. Még alakul biztosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése