Karácsonyra gondolok

Mivel a héten már esett a hó és a hideg sem akar szűnni. Az ég egészen szürke mint télen, teljesen karácsonyi hangulatba kerültem. Gyorsan megnéztem a naptáram, mennyi időm van karácsonyig.
Hááááát már majdnem el vagyok késve.
Mármint az ajándékokat illeti. Nem akarok senkinek venni semmit. Úgy döntöttem az idei év a kézművesség jegyében fog telni. Illetve a ps program favorizálásában.
Mindig is idegesített, hogy anyuék és persze anyósék is csak úgy borítékokban tartják a családi fotókat. Most ezen próbálok meg változtatni. Összevadászom a legkedvesebb fotóikat és készítek nekik egy fotókönyvet, de mese alapút. Úgy képzelem el az egészet, hogy felhasználom a képeket, mégpedig kronológiai sorrendben és mesét is fűzök hozzá.
Már elkészült két oldal, nem a legjobbak, de kezdetnek elég. Még egyenlőre csak tapasztalom hogyan is lehetne a legjobbat kihozni a megszerkesztett képeimmel a fotókönyv készítőben, de remélem karácsonyra elkészül a két album. Igen sok feladat, mert minden oldalt külön meg kell szerkesztenem. És persze, hogy igényes oldalakat szeretnék. Nem afféle gyorsan összecsapott dolgot. Olyat bárki tud.
Szóval itt az első két oldal alapja:

Így kezdődik a mesém (Mint a teremtés könyvében)

És ez a második oldal.

Ez után jön még a húgom kicsi kori képe, aztán az új házba költözés, utána pedig az öcsém születése. Aztán ahogy szépen sorban cseperedtünk, kirepültünk és saját családot alapítottunk.
Mindez egy mesébe beleszőve. Azt is mondhatnám, hogy a könyvet igaz én fogom összeállítani, de az alapot az élet adta. Anyuék életének legfontosabb állomásai. Remélem örülni fognak neki.