Kertészkedem

Bizony elég jól lemaradtam blog írás ügyileg, de nálam ez már nem újság:-)
Mivel a levegő is kicsit meghűlt (amit már alig vártam) elkezdtem szokásos szeptemberi foglalatosságomat. Átépítem a kertemnek az árnyékos részét. És nem akármilyenre. Pontos tervek és előkészületek, növénylistával, beültetési tervvel.
Nagyon élvezem az egészet. Főleg így, hogy pontosan tudom mit akarok, és a kezeim között kezd megvalósulni a papírra vetett rajz. Nagyon jó dolog.

Ezt a kertrészt alakítom át.

Lemértem mennyi szegélyt kell vennem, mennyi komposztra lesz szükség, mennyi és milyen növényre, és az egészet egy kompozícióba kellett rendeznem. Hát nem volt könnyű, de már alakul. Vettem 8 db szegélyt, ami egyenként 1,80 cm hosszúak. A kert felásása után ezeket szépen egyenletesen elhelyeztem a szegélyek mentén. ( Persze előtte kiszedtem minden meglévő növényt és cserepekbe raktam) Aztán utánfutóval hoztam komposztot és 4,6 mázsányit beledolgoztam a jó homokos földbe.Szegéllyel

Nem volt éppen gyerekmunka a rengeteg komposztot odahordani és még beleásni is. De hajtott a vágy ,hogy minél előbb láthassam az elkészült kertet.
Még tegnap délután elültettem a meglévő növények egy részét, de sajnos rám esteledett, így be kellett fejeznem a munkát.

Szökőkúttal sok idő elment, de megérte

Egy részlet, amit ma reggel fényképeztem


Ide még kerülnek növények

Egy másik szögből

Mint látszik van még munka elég , de az oroszlánrésze már készen van. Ma befejezem az ültetést, lemulcsozom az egészet, és veszek egy padot, amiről élvezhetem a kilátást. Remélem szép hosszú ősz lesz, hogy férjemmel esténként kiülhessünk és hallgathassuk a szökőkút csobogását, miközben megbeszéljük a napi történéseket.