Elkezdtem!

Közhírré tétetik........
Újra fogyózok.
Az érettségi meg a sok tunyulás után igencsak összekaptam magam kiló ügyileg.
Most találtam pár emberkét akik hasonló cipőben járnak mint én és tenni is akarunk ellene.
Hát kérem én a holnapi naptól, tehát szeptember 1-től már teszem is.
Kalória kontroll és testmozgás. Nekem ezek eddig mindig beváltak. Persze nekem külön figyelnem kell a folyadék bevitelre is.
Talán csoportosan könnyebb lesz mint egyedül.

Mégegy játék

Eszter meghívott egy másik játékra, aminek az a címe: 5 dolog amit szeretek.
Hát nagyon sok dolgot fel tudnék sorolni amiket szeretek, mint pl. a családomat, de gyanítom nem ilyen egyértelmű dolgokról kellene most írnom.
Na lássuk csak:
1. Szeretem, ha sokan forgolódnak körülöttem és zajlik az élet úgy rendesen.
2. Szeretem az őszt, mert rengeteg különleges színben pompázik a természet ilyenkor.
3. Szeretek festeni, kézműveskedni, egyszóval alkotni.
4. Szeretek ( gyorsan) vezetni. Felelőtlenség? -Adrenalin. Talán kicsit függő is vagyok. Ebből fakadóan szeretek minden olyan elfoglaltságot, ami egy kicsit is megemeli az adrenalin szintemet.
5. Végül, de nem utolsó sorban szeretem...... imádom a spenótot rántott hússal. ( húgommal egy egész fazéknyi spenótot megeszünk ketten) Sajna ritkán jutok hozzá, mert csak anyuéknál szoktam enni, mert itthon senki nem szereti. Anyu viszont mikor tudja, hogy mindkét lánya otthon lesz nála, akkor egy egész nagy lábassal készít. És mi be is kanalazzuk ahogy illik:-)))

Akiknek tovább adom: Jociandi, Klári
Sajnos most csak nekik adhatom tovább a játékot, mert egyenlőre nem találok mást. Őket szoktam olvasni a legtöbbet és nekik még nincs ilyen játékuk. :-)

Olvasós játék

Jociandi meghívott egy olvasós stafétára. Nagy örömmel vettem a meghívást, annál is inkább mert már láttam mások blogján és én is nagyon szerettem volna felkerülni a játékba. A lényege az, hogy a jelenleg olvasott könyv 161.oldalának 5. mondatát be kell gépelni, és tovább kell adni a stafétát négy embernek.
Annak idején mikor kicsi voltam nem szerettem olvasni. Szüleimnek nagy erőfeszítésébe került, hogy egyáltalán a kötelező olvasmányokat elolvassam- persze hiábavaló volt minden erőfeszítésük- én inkább rajzoltam.
Mára viszont falom a könyveket. Akkor változott meg a helyzet, mikor végre saját magam választhattam ki mit szeretnék olvasni. A "kötelező" olvasmány valahogy mindig unalmasnak tűnt.
Azóta persze már azokon is túl vagyok.
Eleinte a szerelmes bestcellereket olvasgattam, aztán rájöttem, hogy ilyen világ nincs, és lassan elkezdtem a kalandregények felé fordulni. Imádom az izgalmas történeteket, de legfőképpen azokat, amelyeknek valami történelmi alapja is van, vagy megtörtént eseményt dolgoz fel.
Jelenleg is egy igen érdekes könyvet olvasok Malcolm Bell- től : Végső búcsú
A történet egy CIA ügynök utolsó munkáját írja le, de mivel az író volt az ügynök persze álnéven írt.
A 161.oldal 5. mondata pedig így olvasható:
"Először is kellett keresni egy biztonságos búvóhelyet."
Akiknek pedig tovább adom: Klári, Eszter, Kriszta, Icu

Születésnap

Vasárnap ünnepeltük kisebbik lánykám 8. születésnapját. Igaz, a rendes ideje csak 25-én lenne, de mivel vasárnap volt, és apa is egész nap itthon tartózkodott, hát megünnepeltük most. Szűk családi körben. Csak mi négyen. Most nem is akartunk nagy felhajtást csapni. Aki még meg akarja köszönteni, az majd eljön, és megköszönti- gondoltuk mi naívan magunkban.
Apa elvállalta az ebéd előkészítését, nagyobbik lánykával pedig bementünk a Tescóba tortát venni, meg ajándékot. A kicsi- Niki- erről persze semmit nem tudott. Ő számolta vissza rendesen a napokat. Reggel elment a szomszédba játszani, tehát az előkészületek miatt sem gyaníthatott semmit.
Ajándék terén könnyű dolgom volt, mert ugyan még csak most járta ki az első osztályt, de a nyáron már két könyvet kiolvasott és most tart a harmadik végén. Tehát számomra tiszta sor, hogy könyvet kap. Na meg persze ruhát, mivel itt az iskola. Dobostortát választottunk neki, mert szereti a cukormázat, és a csokitortát. Hát mind a kettőt megkapta.
Délben rendesen megebédeltünk, és beküldtem Nikit a szobájába, hogy elő tudjam készíteni a meglepit. Még mindig fogalma sem volt semmiről.
Aztán szóltunk, hogy jöjjön már ki egy kicsit.....

a meglepődés és boldogság arca

a meghatottság könnyei

Mikor kilépett a szobából akkor apát, anyát és a nővérét látta egy szép tortával, és énekeltük neki a boldog születésnapot. A végére még az én hangom is elcsuklott, annyira megható volt ahogy örült a meglepetésnek.

kívánj valamit!

a kívánt lila póló lovacskával az elején


És a lovacskás történeteket tartalmazó könyv:-)

Ettől jobb érzés egy anyának nincs is, mikor láthatja, hogy milyen örömet szerzett gyermekének. Mert nagyon megörült, ez kétségtelen. A fotók tanúskodnak. Lehet, hogy én jobban örültem mint Ő ( nem sokáig..... de erről majd később)

A délutánt alkotással töltöttem. Azt a gyümölcsös tálat, amit az unokatesómtól kaptam, kidekoráltam.
Levegőre száradó gyurmából készítettem kicsi citromokat, majd félbe vágtam őket. Persze hozzájuk illő levelet is készítettem.A gyurmából fonatot is alkottam, és az egészet dekor ragasztóval felrögzítettem a gyümölcstartóra.Rendes esetben hagytam volna 24 órát száradni, de mivel egy kerek tálról van szó muszáj volt valahogyan rajta tartani, hogy a dekoráció úgy száradjon meg, hogy az pontosan illeszkedjen a tál alakjához.
Ma reggelre szépen meg is keményedett és kifesthettem. A végén pedig lelakkoztam, hogy szép fényes és takarítható legyen.

Íme a kész mű

Na Zsuzsikám most már elmondhatjuk, hogy van egy Groll & Groll kooprodukcióban készült gyümölcsös tálam. Te is beleadtad a tudásodat és én is az enyémet. Gratula magunknak!:-)))

Egyébként nem nehéz készíteni egy ilyen tálat. Alapanyagnak kell hozzá egy ügyes kezű fazekasmester, aki elkészíti a tálat. A hobbi boltokban beszerezhető levegőre száradó gyurma, továbbá akril festék és a ragasztáshoz pedig valamilyen hobbi ragasztó. Én kőragasztóval dolgoztam.

Amíg száradt a gyurma, egy családi mozizás is belefért még a délutánba. Megnéztük az alkonyat c. filmet. Most nagyon menő ezt kérik a legtöbben. 18-as karikás és kicsit tartottam is tőle, hogy a gyerekek is meg akarják nézni, de végül felesleges volt az aggodalom. Nem volt benne semmi olyasmi, ami más nem 18-as karikás filmekben nem lett volna.

Egyes családunkba tartozó személyek viselkedését orvosi körökben oktatni lehetne, mint a deviáns viselkedés tipikus megnyílvánulását. Továbbá: NO KOMMENT!!!

Szombat

Ma két nagyon kedves időtöltésemnek is hódolhattam.
1. Végre megint voltam festeni. Már nagyon hiányzott Gyuri bácsi instrukciói alapján való festegetés. Egészen kicserélődtem. Egyedül valahogy nem megy a festés, de mikor ott van mellettem a mesterem, akkor valahogy az ecset egyedül festi meg a képet. Nem nyúl bele, csak tanácsokat ad, amiket én elfogadok, és nagyon klasszak lesznek a képek tőle. Ma én választottam témát, és elrendezést. Aki ismeri az érdeklődési körömet, az rám fog ismerni a képről:-)))

Mediterrán szüret

2. Festés után elmentem a kedvenc kertészetembe, ahol már szinte törzsvendégként kezelnek. Már csak annyit kérdeznek, hogy " Megtalálod, vagy segítsek?" Persze a vége mindig az, hogy hozzám csapódik egy eladó, és jól elbeszélgetünk a különböző kertstílusokról, és mindig tanulok is valami újat a növények igényeit illetően, vagy éppen a kertkialakítási praktikák területén.

Ma is két új növénnyel tértem haza, meg két zsák mulccsal. ( Ez utóbbival majd később még foglalkozom)

Mocsári hibiszkusz

(Állítólag lila) hunyor

Szóval ez a két növény már régóta a megvásárolandók listáján van, hát most kipipálhattam őket.
Csak nehogy elküldjem ezeket is a növénymásvilágra:-( Majd vigyázok rájuk)
Szóval a mulcs: Már tervezem egy ideje, hogy az árnyékos ágyást,- ami igazából japán kertnek indult-, át kellene alakítani. Számolgattam és arra a következtetésre jutottam, hogy hiába van meg nagyon sok minden az átalakításhoz, még így is rengeteg pénzbe belekerülne. Úgyhogy a következőket fogom tenni. Összeírtam mire lenne még szükség az átalakításhoz, és fontossági sorrendbe szedtem. Most pedig szépen apránként elkezdem megvásárolgatni hozzá a dolgokat, hogy ne kerüljön egyszerre olyan sokba.
Hogy pontosan tudjátok miről is lenne szó, itt a kép, arról amit át szeretnék alakítani.

egyik fele...

másik fele.

Na szóval .... Kertem eme része előtt hatalmas nyírfák állnak. Az utolsó kép az pont keleti fekvésű, tehát minden oldalról védett ez a kertrész. Arra gondoltam, hogy megszélesítem az ágyásokat, és a nyírfa alá is ültetek valamilyen évelő árnyék-félárnyék kedvelő növényt.
Persze az ágyásoknak szegélyt is készítenék, ami már eleve szegélye lenne a zúzottkő ösvénynek. A kis csobogómat is átalakítom, mert így nem sok örömöm van benne. A víz mindig megbuggyan benne. Valami kis kőből rakott patakot imitálnék hozzá. Persze csak egy egészen miniatűr kiadásban. Végül feldobom az egészet színes évelőkkel, hogy valami színt is vigyek ebbe a kertrészbe. A beültetési terven már dolgozom, de az biztos, hogy az elmaradhatatlan hosták most is dominálni fognak, hiszen annyira szeretem őket, de szívesen látnék még harangvirágot, szellőrózsát, meg persze fás szárú peóniát. A hunyor is itt fog helyet kapni, és hogy tavasszal is legyen virág tulipán hagymákat is fogok ültetni. Az egészet mulccsal fogom lefedni, mert akkor kevesebbet kell öntözni és a gyomlálás is könnyebb ill. kevesebb.
Ja és valami különleges ülő alkalmatosságot terveztem erre a részre, ahonnan majd jól látni az egész beültetést, a mini patakot. A fejemben már teljesen össze is állt a kép, már csak meg kell valósítani, csak ez a nyavalyás hőség múlna már el, hogy én is elkezdhessem kiszedni a növényeket.
Majd tájékoztatlak benneteket, hogy hogyan is áll mindig éppen aktuálisan az átalakítás. Hátha tudtok nekem tanácsokat adni, esetleg ellesni tőlem valami ötletet. Mert az van zsák számra, csak legyen aki megvalósítja:-))) $ papa kéne nekem:-)))

egy ilyen beültetés az álmom

Nosztalgia

Ma igencsak nosztalgikus hangulatban voltam. Régi zeneszámokat hallgatam a yutun.
Akit érdekel, az velem tarthat.
Zoltán Erika
Neoton família

Beszámoló

Nagyon lemaradtam a blog írásával, ezért elnézést is kérek mindenkitől aki többet szertett volna olvasni felőlem.
Most bepótolom, reményeim szerint semmit nem hagyok ki.
Hol is kezdjem?

Kert:
Tavasszal rengeteg magot vetettem, hogy az idei nyár gyönyörű és virágos legyen, de a májusi nagy hőség és szárazság minden magot kiszárított, hiába locsoltam.

Aztán jött az esős június és reménykedni kezdtem, hogy talán jó nyárnak nézünk elébe, lesz elég csapadék. Vettem is mindjárt egy csomó évelő növényt, és elültettem nagy lelkesen. Bízván abban, hogy amit a május elvitt attól sokkal szebbet indít el a június. Szépen is fejlődött minden.

imádom a hostákat sokszínű leveleik miatt

a liliomokat és az évelőket pedig csodás színeikért

a hortenziák és a rózsák pedig nálam favoritok

Szóval mint látszik gyönyörű volt a kert júniusban. Aztán jött a július, és a szárazság. Szinte minden növényem sínylődött a nagy melegben. El sem tudom mondani mennyire bántott, hogy így kell látnom a növényeket, amik nemrég még hatalmas örömet okoztak.
Hiába locsoltam őket, egyszerűen a nap ereje szinte leperzselte a szirmokat, megégette a leveleket. Még képet sem készítettem, mert annyira szomorú látvány volt a kert. Minden nap imátkoztam egy kicsi esőért, bár tudtam, a növények nagy részén ez már mit sem segítene.
Az előző hónapban ültetett növények szinte mindegyike kiégett, még annak ellenére is, hogy sokat locsoltam.
Szomorú látványt nyújt a kert most augusztusban is. Alig virágzik néhány növény, a rózsák valamilyen oknál fogva megbetegedtek, és nem tudom kikupásítani őket. Pedig már permetezek is. Minap láttam, hogy csúnyán megbetegedett az utcán álló diófa is. Haldoklik a kertem, és én tehetetlenül nézem. Nagyon szomorú vagyok.

azért ez a tölcséres virág nagyon élvezi a forróságot

Ez a sötét színű mályva pedig igazi meglepetésként szolgált

Kakasfesztivál:
Augusztus 15-én volt nálunk a falunap, amit kakasfeszivál néven szoktunk megünnepelni. Az idén is mint máskor itthon főztük meg az ebédet és csak a műsort mentünk ki megnézni.
Az idei évben Attila házibulija volt a fővendég. Fellépett Kacor Feri, Cairo együttes, és persze Attila is énekelt. Gyerekeim az első sorból tomboltak a műsor alatt, a kicsinek még egy aláírást is sikerült begyűjtenie Attilától és egy potyafotózást a testvérével. Itt jegyzem meg nem kicsi közreműködésemet:-)))

lányok a csápolás előtt

és utána....

na ki a sztár?

Apu:
Mint már írtam aput beszállítottuk a megyei kórházba "gömbcsuklózásra". A műtét megtörtént, aput pedig tegnap hazaengedték a kórházból. Már szinte szalad:-)))

Görbebot van nálam és nem félek használni!!!

Péntek:
Nagyobbik lánykám kinőtte a meglévő bútorait. Így elérkezett az idő, hogy egy újabb taggal bővítsük az elemeket. Pehhünkre már nem gyártják azt a fajta kisbútort. Na jól kiszúrtak velünk gondoltuk, és tanácstalanságunkban csak ültünk az autóban. Nem voltunk felkészülve egy komplett szekrénysor megvásárlására. Nem beszélve arról, hogy nem is fért volna el a szobában.

Aztán egy isteni szikra megvilágosított. Illetve én már világos voltam abban a pillanatban, ahogy megláttam ezeket az elemeket. Apát volt nehezebb meggyőzni, de végül is belátta, nincs mit tenni, ezt kell hazavinni.

ebbe a négy elembe szerettem bele

Igaz, hogy most egy kicsit felemás lett a lány szobája, de ha minden jól megy karácsonyra megkapja a többi elemet is. Addig meg jó van ez így egyenlőre.
(Na ez egy kicsit Pató Pálos ugye?) Azért a lényeg gyorsan orvosolható volt, és nem is került sokkal többe mint amire számítottunk.

A héten történt még pár dolog, amiről írhatnék, de akkor nem lenne aki elolvassa olyan hosszúra nyúlna a bejegyzés.
Csak annyit még: Olyan ember bántott meg, akitől nem ezt vártam volna és nem is ezt érdemeltem volna tőle. Ha egy kicsit gondolkodott volna mielőtt beszél, akkor rájött volna, hogy inkább hálával tartozna nekem, mintsem háládatlansággal. Olyan dolgokba ütötte az orrát amihez éppen nincsen semmi köze, és ezt oly módon tette ahogyan a legaljasabb emberek teszik.
Tettét bárdolatlanságának és primitív mivoltának tudom be, és a jövőben nem vagyok hajlandó neki segélykezet nyújtani semmiben. Keressen más balekot, akit ugráltathat, és akinek bemagyarázhatja szent mivoltát. ( Csak megjegyzem régebben az ilyen emberekre kényszerzubbonyt húztak és eltávolították a külvilágtól)