Rendezkedés

Szombat van!
Ha szombat, akkor irány festeni. Ma viszont különleges szombati nap volt, mivel apa is itthon maradt ,és felajánlotta, hogy főz.:-))) Isten tartsa meg jó szokását!
Nem kellett sietni haza és kellemesen festegethettünk.
Ma tájkép volt a téma.
Nekem már nem igazán segített Gyuri bácsi, csak néha adott egy kis tippet hogyan lenne még jobb a képem.
Hát tessék megnézni:
Mind a kettőt én festettem. A másodikat röpke negyed óra alatt, hogy a kinyomott festék ne menjen kárba. Csak egy kis inprovizáció.
Hazaérve apa nagyon finom kajával várt minket.
Gombóclevest és krumplis pogácsát főzött nekünk.

Délután rendet raktam kicsit a gépemen, mert már én sem tudtam eligazodni a dokumentumok és a sok fénykép között. Értékes kincsekre találtam rendrakás közben. Nagyon hasznos egy ilyen pakolás, mivel rájöttem mennyi helyen is jártunk mi. Íme pár kép a nyaralásokból:

Ezek a képek 2 éve nyáron készültek, mikor egy baráti családdal nyaraltunk Kehidakustányban, és bejártuk majdnem az egész Balaton-felvidéket. Rengeteget fotóztunk, nem lenne elég hozzá egy egész album sem. A gyerekek tevegeltek és hajót vezettek amiről persze diplomát is kaptak.:-)))

Meglátogattuk a Festetics kastélyt is ahol a gyerekek és mi felnőttek is élvezettel csodáltuk a fényűző palota berendezését. Még a korabeli hintókat is kipróbálhattuk.
A lányok nem is igazán kérették magukat. Azonnal beleélték magukat a hercegnői szerepbe.

Aztán persze voltunk Tapolcán a csónakázó barlangban is ahol megejtettünk egy csoportos képet is.
A csónakázástól nem volt mindenki túl boldog mert nem igazán tudtak páran úszni a csoportból, de azért megúsztuk száraz lábbal. ...sőtt még hajókirándulásra is elmentünk!
Azt viszont mindenki élvezte!




Találtam még pár érdekes képet, ami nagy élmény volt a családunknak, de azt majd egy másik blogbejegyzésben osztom meg. Talán holnap is lesz egy kis élménybeszámoló. Jó?:-)))

Végre tavaszodik!

Ma nagyon jó idő volt4
Igaz, hogy a délelőttöt kénytelen voltam bent tölteni a lakásban, és az is igaz, hogy szinte észre sem vettem milyen az időjárás, mert nagyon tanultam. Ez azért egy jó pont nekem. Próbálgattam a matek érettségi feladatokat és nagyon elmerültem bennük. 3-4 könyv körülöttem és fel sem pillantok. Hát ilyen sem volt még mostanában.:-)))
Na végül is az zökkentett ki a tanulásból, hogy haza ért a kicsi lányom a suliból. Ő mondta, hogy még egy kicsit kimegy, mert nagyon szépen süt a nap odakinn.
Hát én is kimentem....aztán meg nem akartam bejönni, hiába tudtam, hogy egy csomó matek példa vár még rám. Inkább ástam, gereblyéztem, átültettem. Teljesen átadtam magam a régóta áhitott kertészkedésnek.
Élveztem a korai napsugarakat az arcomon, és beszippantottam a tavasz illatát! Mert teljesen olyan illat volt mint kora tavasszal!
Addig kertészkedtem míg végre észbekaptam, hogy meg kéne tanulni a kicsi lánnyal is. Így hát fájó szívvel, de bementünk a lakásba.
Most este olyan jóleső fáradtság lett urrá rajtam és fájnak a karjaim is.
Hogy el tud tunyulni az ember télen........
Egy kis tavaszidéző a netről:


Ja! Majd elfelejtettem a legfontosabbat!
Szombaton megint voltam festeni. Most viszont vittem magammal a nagyobbik lánykámat is.
Hát hogy ő mennyire ügyes!
Virágcsendéletet festettünk, és már szinte teljesen egyedül készült a következő művem!
Tessék lehet csodálni, vagy kritizálni, nekem akkor is tetszik, mert én dolgoztam meg érte!!!

Kedves Zsuzsi!
Köszönet neked mégegyszer a közvetítésért. Hamarosan jelentkezem!

Betegség...

Itt a tavasz első fuvallata és én beteg vagyok.
Jobban mondva voltam. Még most sem vagyok teljesen egészséges, de már azért fent tudok lenni.
Vágyakozón tekingettem kifele a napsütésbe, miközben még a szememet is nehéz volt nyitva tartani.
Valami igen agresszív dolog teríthetett le, mert a sima náthákat pikk-pakk átvészelem, ez meg már a 4. napja tart. Fejfájás, köhögés, orrfolyás és dugulás, általános fáradtság és mindenem fájt.
Hát nem kívánom senkinek.:-(((
Ma azért már felkeltem és tettem vettem, de csak módjával, nehogy visszaessek. Délután meg szép kerti képeket nézegettem, hátha felvidulok.
Le is mentettem pár képet a kerti terveimhez, amit remélhetőleg megvalósítok az idén.

Ez a betegség meggátolt még a tanulásban is. Nesze neked fogadalom, hogy iskolába járok mostmár rendszeresen. Már megint nem mentem kedden.:-(((
Csütörtökön azért már ott leszek, ha törik, ha szakad!

Első közös festegetés

Ma volt a nagy nap!
Reggel izgatottan keltem fel és már jó időben elkészültem. Ma megyek a festőhöz!!!!!
Megvolt minden nagy adag izgalom legalább annyi idegesség. Az ember meg nyugtatott a saját maga módján:-Mit izgulsz? Nem versenyre mégy!!
Na szóval mikor megérkeztem Gyuri bácsihoz, átnéztük festékeimet meg az ecseteket. Hát 1-2 dolgot majd vennem kell még, de nem állok rosszul.
Egy teáskannát kellett megfestenem, ami az asztalon állt. Rendkívül bonyolult feladatnak tűnt, pláne, hogy eddig minden festményemet lerajzoltam azt átmásoltam a vászonra és úgy festettem meg.
Most meg ott volt az a kancsó meg a kezemben az ecset és azt sem tudtam hogyan álljak neki.
Gyuri bácsi nagyon türelmes volt velm. Elmagyarázott egy csomó dolgot és közben folyton dícsérte amit csinálok. Ha belenyúlt a művembe azt úgy tette, hogy közben én is fogtam az ecsetet- Azért ,hogy érezzem mit kell csinálni.
Szóval alaptalan volt minden félelmem. Nagyon nagy élmény volt számomra és alig várom már a következő szombatot.

Vége!

Végre vége!
Vége a félévi vizsgáknak. Hát nem vagyok elájulva a teljesítményemtől.
Nem buktam meg semmiből , de tőlem szokatlanul gyenge teljesítményt produkáltam.
Teljesen elvagyok képedve saját magamtól. Nem is hiszem el , hogy ezt én csináltam. Olyan lusta voltam tanulni, hogy az már fájt. Nem tudom mi van velem, de valószínű a fényhiánnyal van összefüggésben.
Ha kevés a fény akkor én is kornyadozok mint a növényeim és nincs semmihez kedvem. Pedig tanulni kellene nagyon mert le vagyok maradva.
Most és itt meg is fogadom, hogy holnaptól keményen nekifekszek a tanulásnak és behozom a lemaradást.
Napfényes kép, hogy jobb napunk legyen:

Szerda...

Tegnap semmi különös!
Punnyadás volt egész nap.
Apa beteg, úgyhogy itthon volt Ő is . Egész nap a netet bújtuk felváltva.
Ez az átkozott időjárás nem igazán akar nekem kedvezni. Rendesen kialudtam magamat, mégis egész nap álmos voltam. Este meg nem tudtam elaludni.
Nem vagyok én hozzászokva ehhez a semmittevéshez. Tényleg jöhetne már a tavasz!
Pár tavaszváró kép amit tegnap szedtem le a netről.

Ezek a képek mindig feldobják a hangulatomat.

Ilyenkor várom igazán a tavaszt és szeretnék már a kertemben tevékenykedni.

Hétfő

A mai nap nagyon nem akart elindulni.
Fantasztikusan álmos voltam, pedig nem feküdtem későn.
Mikor elindítottam a lányokat a suliba és az embert a munkába, összepakoltam a lakást.
Ezek után pedig gyorsan megnéztem mi ment a kedvenc topikjaimon a hétvégén, válaszoltam a levelkre , és elindultam Bajára.
Ma volt a tandíjfizetés határideje. Hát nem mondom így januárban 31000 Ft-ot kifizetni nem kellemes dolog, de hát vigasztal az a tudat, hogy ez az utolsó évem.
Miután kifizettem ennyi pénzt elmentem a Tescóba és ott is otthagytam vagy...... kimondani sem merem!
Jó hír viszont, hogy embernek megtudtam venni a vágyott hasizom padját. Le volt értékelve és nem is volt csak kettő darab belőle. Na én az egyiket el is hoztam.
Hogy egy kicsit feldobjam a kedvemet vettem egy csomó virág vetőmagot. Most már lehet az idei nyár ágyásait tervezni. A festés mellett ez a nagy hobbim. Ilyenkor télen mikor az idő alvásra csábít ez feldobja a hangulatomat.
Továbbra is lehangoló az idő és nekem ráadásul matekot kellene tanulnom, mert holnap abból írunk.
Puff neki.
Mennyivel jobb lenne egy csésze tea mellett a kedvenc virágos újságomat nézegetni.
Na majd meglátom mihez kezdek ezzel az elszomorító, lehangoló, lustaságra csábító időjárással.
Jöhetne már a tavasz igazán!